Martfű nagyközség és gyártelep településföldrajzi problémái (Tiszaföldvár, 1971) / 1515-2010

- 135 # « erősödt k, sőt országos hi

rück lettek, igy ellenpólusaivá váltak a cipőgyárnak, de sajnos idáig nea serkentette a fejlődésben, hanem objektiv módon gátolta» A Tisza Cipőgyárban 5521 dolgozó dolgozik, leszámítva a kunszentmártoni és debreceni üzemegységet. Martfű lélekszáma 5072, a lakósság 1/5-e dolgozik a cipőgyáxban. A boingázó -olgo» \ sók száma 4451, igy a dolgozók lakóhely szerinti megoszlása 1-4 lesz. Ez az aráay önkéntelenül létrehozhat a muak&eró m rloßbea instabilitást. A cipőgyárban megvalósul ez az instabil állapot, ugyanis a 4351 bejáró dolgozóból évente ezer ember kieporélődik /tehát ezer ember kér felvételt és ezer ember számol el/.Ez ezt jelenti, hogy 5000 dolgozó minden évben kicserélődik. Ez az adat nagyon raagas. A legkomolyabb ok, hogy a bejárók a fluktu láa e a jól működ

ő helybel

i termelőszövetkezetekbe és állami gazdaságokba az anyagi juttatás oldaláról jobban megtalálja számítását. Így jelentkezik a termelőszövetkezetek objektív gátló hatása. Ezt mé inkább elősegíti az a tény, hogy a Tisza Cipőgyár delist gozóinak lahely szerinti aránya 1 t 4 . De ezek olyan préblémák, amelyek megoldása főleg nem a Tisza Cipőgyár feladata. A aunkcerőcserélődésnek mégegy objektiv tényezője vtn, a vidéki és helybeli nők többsége igénybeveszi a 3 éves gyermekgondozási segélyt* A könayüipari üzemekben ennek a tényezőnek különösen nagy szerepe van. Ugyanezekkel az indokokkal lehet magyarázni a munkaerő hiáayt is, and sajnos ezer fő körül mozog* Ez a nagy évi munkaerő cscrőlődés a betanított muakásokra korlátozódik leginkább, igy a termelésre és minőségre óriási kihatásai van, igen negativ sódon. Ha a munkaerőváltozást egy éven belül vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy októbertől február végéig a felvett munkaerő létszáma nagyobb, mint a kilépett auakaerő létszáma.