Martfű nagyközség és gyártelep településföldrajzi problémái (Tiszaföldvár, 1971) / 1515-2010

Es viszomt azt mutatja, hogy a környező településekre mllyea nagy hatást gyakorol* Martfű lakótelepe Marfű település közigazgatási területe 3326 kh, belterü/ ' / • lete 430 kh, külterülete 2896 kh. A belterület a Tisza Cipőgyártól nyugatra húzódik 2 km hosszúságban. Nagyon heterogén településföldrajz! szempontból. Öt település típust különböztetünk meg, amelyek morfológiailag népsűrűség és funkció szerint is különbÖzőek.Ez az öt résztelepülés a következőt a legnagyobb a .gyári lakótelep, téglagyár ós államigazdaság központja, amely 1942-től épül, az állomás melletti eredetileg mezőgazdasági település - ez 1951-52-től épül, az 1956-tól fejlődő újtelep és a legfiatalabb település rész a szövetkezeti lakótelep, amely 1962-63 óta épül. Idő belileg egymás után alakultak ki a belterület más-más pontjai. Az utóbbi 8 év óta együtt fejlődnek a résztelepülések, de különböző ütemben. Az öt településrész együtt is olyan kicsi, hogy egy lakótömböt hoz létre, amely egyedüli az országban. Martfű egyedisége abban mutatkozik, hogy külső megjelenésében városias, de a jelenlet;! 5100 lélekszám alacsony a városi rangra emeléshez, sőt a z infrastruktúra terén nagy hiányos» ságok vannak. Egységes városszerkezetről és rendezett központról nem lehet beszélni még. Az egységesítésre 1960-ban készültek el a tervek. A település leendő központját három településrész /a régi gyári lakótelep, a szövetkezeti lakótelep és a z un. újtelep/ találkozásánál alakították ki. Ez a belső gyürü, a Mendől T. szerinti első munkahely övezet, ahol a kiszolgáló, a tanácsi és a kulturális intézmények együttese található meg. Itt még sok beépítetlen telek van, ahová az új tanácsháza, egy ABC áruház és a rendőrség kerül. 1971-ig a központban egy 12 tantermes iskola működik, amelyhez a