Martfű nagyközség és gyártelep településföldrajzi problémái (Tiszaföldvár, 1971) / 1515-2010

A Tisza Cipőgyár bci

^á

zásl területe. As előzőkben láttuk» hogy Hart fűm 5521 ciabcr dolgozik, do helybem csak 1070 e rab or lakik* 4451 munkás mapomta imgázik be autóbusszal, vonattal és saját jármüvével. A beingázásl övezet Sartfü körül 20-25 ka.-es gyürü. Következőképpen oszlik raeg a beimgázás magyságat Tiszaföldvárról 52.6 % Cibakházáról 8.2 % Kunszentmártónról 10*0 % Szolnokról 2,5 % Törökszemtsiklóéról 4*7 % Hákócifalvárói 9.5 % Kengyelről 11.2 % Bagl majorról 1*5 % A községekből a beingázás mértéke a községek foglalkoztatottsági strukruráját nagy mértékbem módosítja. így Martfű a környező községek fumkcióját kisebb, vagy magyobb mértékbem meghatározza, amely visszahat Martfű településföldrajzi sajátosságaimak fejlődésére. A távlati tervezésben ezt figyelembe kell venni. A Tisza Cipőgyár ingázási körzete Időben kinyúlik 40-45 percre is. A jelenlegi ipartelepítésnek egyik célja, hogy az ingázás időbeli, ségét 20 percre csökkentse, ^zt országos és megyei szintem is decentralizálással valósítják meg. Ezért a femmt lévő ingázási arányban a következő 10 évben Kunszentmártannál jelemtős csökkemést figyelhetünk meg, mert az ottlévő cipőgyári egységei tórbelileg és minőségileg fejlesztik. A fejlesztés az ingázási idő lecsökkentése mellett azért szükséges itt, mert Szolmek megye déli réß V sse nem rendelkezik megfelelő iparral és városias településsel. A Martfűi Tisza ClpófS/ár_iy.éves terve. A Tisza Cipőgyár fejlesztési tervét a megyei és országos követelményekkel és tervekkel összhangban hozták létre. Feltétlenül