Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszaföldvár, 1976) / 1514-2010

- 18 - a gyűjtés helye, ideje, - a gyűjtő neve, foglalkozása, - az adatközlők neve és foglalkozása. Az I, számú gyujtőlap /L. a minták között.í/ 5 rovatból áll. Az i. rovatba a névnek a gyűjtésünk befejezése után készített térképvázlatunkon szereplő végleges számát írjuk. A gyájtés kezdetén - amint azt korábban említettük - egy gyííjtőíwei, a lO.OOO-es térképpel és füzettel dolgozunk.'A térképre puha ceruzával felírjuk a névvel jelölt tereprész számát, majd a szám a füzetbe is bekerül, és a szám mellé írjuk a nevet. Amikor az ily módon folyó gyűjtést befejeztük, akkor kap végleges számozást a névvel jelölt tereppont és a gyujtőlapra bevezetett név.'Ez a szám bizto sítja a földrajzi helyek, terepetárgyak azonosítását. A neveket tehát nem ábécé rendben közöljük, hanem a névvel megjelölt hely /helyek/ térbeli egymásutánisága szerint, azaz földrajzi hely szerint /L. az Útmutató 4.c fejezetét!/. A _2rovatba_ a belterületi hely szóbeli változásait kell írni, természetesen úgy, ahogy az adatközlők mondják, így például: Fínye

s-a t

ó , Hót-Tarna

.

1 Ha a számmal jelölt helynek több népi neve is van, ezeket ugyanebbe a rovatba kell feltüntetni, de az adatközlők sorszámának a névváltozat mellé történő odaírásával jelöljük, hogy melyik adat melyik adatközlőtől származik. A 2.

! rovatot ternészetesen akkor is ki kell töltenünk, ha az élő nyelvi név az utca, tér stb. hivatalos neve. Első helyre lehetőleg azt a nevet írjuk, amelyik álta- —i lánosan ismert a községben.' Jelöljük azt is, ha egy-egy nevet csak kevesen használnak. Példa: Kisáro

k /L/ Csöszárk

a j3j /R/; Pijactér A-2/ Főté

r /3/; József té

r M/ /r/. A sorrend azt jelzi, hogy az első név ismertebb, használatosabb, a második kevésbé az, esetleg csak a legidősebbek ismerik,