A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010
—55— sem pedig e Csongrád - Tiszaföldv/Sr - Kunezantmárton htfrofnagSg földesurai előtt* /:Nem véletlen, hogy a Kíegyezé» után a Tiszazugban alakult Magyarország egyik első régészeti magántársulota földesurakból, papokbgl, magánzókból, különféle hivatalnokokból*i/ 18C4-ben Tiszaföldvárott az egyik református lelkész az általa Nagy-Britanniából hozott Jenner-féle vaccinával gyógyítja 8 jobbágyok himlős gyermekeit nagy eredményességgel, Ti szaf öld váron müköuik az a Vári Szabó Sámuel, aki növényneaesitő is,de tanítja is Tiszaföldvár népét a korszerű kertészetrejitt káplánoskodik a magyar felvilágosodás nagy alakja, a később ateistává fejlődött Dr. Zoványi Jenő. A tiszafölövári református egyház majdnem 100 éven át segíti viszonylag nagy összegekkel és rendszeresen /!/ a "nagy debreczeni és pataki oskolákat". Az említett "háromszög" földesurainak kastélyaiban, kúriáiban szép politikai, közgazdasági, pénzügytan!, stb. tárgyú könyvtárakat lehetett találni. 1945 után széthordott könyvtáraik egyes darabjait zsibvásárokon, vegyeskereskedése^ben stanicliként, más céllal az akkor még meglévő cselédházak áruyákszákeihefa lehetett megtalálni. Igy jutottam én is egy Széchenyihez, egy Xautz-kötethez, egy első kiadású Rousseau-hoz. Báró Podmainicjzy János /a II./nagy birtokszerző és birtokmegtaitó volt rainöen jogi veszedelem, váltók tömkelege, adósságok, könnyelmű rokonok pénzszórása közepette is. Igy pl. országos hirü lótenyésztő voltía Monarchia hadseregének állandó lószállitója volt. Példáját tömegesen követik a gazdává lett volt tiszsföldvári jobbágyok, fajlovakat nevelnek és vállalják a remondák tartását is. Ugyancsak Báró Podmaniczky János közvetíti az árutermelés szükségességét, s ez maga után vonja a közlekedés fejlesztésének az igényét is. Ez utóbbit a tiszai, dunai hajózás, összekötő csatornák építése formájában képzelték el először gondolkodó közgazdászaink, mérnökeink, mivel a kövesut és a vasútépítés jóval többe került és rajtuk a szállítás is. A csatornaásáshoz meg ott volt a jobbágyfelszabadítás után "felszabadult" óriási /és olcsó/ földaiunkástömeg. Az már más kérdés, hogy 186'7/68-ban még nem lehetett egészen tisztán látni a Kiegyezés adta tőkés lehetőségeinket a vasútépítés terén. .Mindenesetre: a XIX.százsában a magyarság, nagyon hosszú időre elveszítette azt a chance-át,hogy olya] közlekedési és öntöző csatornákkal átszeldelt országrészei legyenek, mint amilyenek pl. Francia- és Németországban vannak, nem is szólva Hollandiáról és kisebb részben Belgiumról. Holott a XIX.században néhányszor szinkronban volt az Állam, az agrártőkés földesurak és az árutermelő parasztok érdeke, a nem árutermelők száméra pedig félévszázado, ha nem több, munkalehetőségek lehettek volna. A vasút- és gátépítésekkel együtt munkaerőhián; lépett volna fel, emi a munkabérek emelkedését vonta volna maga után./:A c torna-rendszer elmaradásának nem kifejezetten pénzügyi okai voltok, hiszen pl. a Csongrád - Pest vonalvezetésű csatorna elkészítéséhez pénzügyi össze fogásra készen állott egy részvénytársaság is J:/ De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Szolnok érdeke is volt a csator
