A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010

megépül a Dana-Tisza csatorna, megépülnek felsőt iszavidé ki víztárolók és újraépül a Ferenc és Ferenc József csatorna Mielőtt €ii országgyűlés képviselőháza karácsonyi szünetre ment volna, Banff]/ Dániel báró fö dni ívelésü^yi nriniezter benyújtott® az országgyűlésnek az országos értlekű vízimunkáfatokról szóló törvényjavaslatot. Ennek a törvényjavaslatnak) a címe nem is áru'ja el. bogy milyen sorsdöntő tervekről és munkálatokról van itt szó. Pedig, ha ez a törvényjavaslat törvény lesz ós annak alapján meglódulnak a munkáltatok. — akkor cet mondhatni — évszázados törekvések válnak valóra. A törvényi» vas *at az ország három különböző vidékét érinti, mert három nagyszabású munkálatot ölel feL Aa egyik a Felső Tisza völgyén megépítésre kerülő víztárolók munkálata, a mcBifc a Duna Tisza csatorna, a harmadik a Ferenc- és Ferenc Józsefosatorna ügye. Ez a bárom munkálat egymást szorosan kiegészíti. A felső tiszavidéki víztárolók arra hivatottak, hogv télen és tavasszal összegyűjtsék a kárpáti patakok hő vizét s azt tárolják arrn az időre, amikor a nyári szárazságban sem a hajózás, sem az. öntözés számára nincs elegendő víx. A Duna-Tiszacsatorna viszont aa Alföldön keresztül köze'

ebb hozza az ország északi és tiszántúli részeit a nyiugati forgalomhoz, olcsóbbá teaei a szállítást. A Ferenc és Ferenc József csatorna korszerűsítése pedig azt kívánja elérni, hogy ezeket a csatornákat a mostani igényeknek megfelelően építsék újjá. Nem is tudjuk mn még belátni azt, hogv_ mezőgazdaságunkat mi'yen nagy mértékben lendítik elő ezek a munkálatok. A Felső—Tisza völgyében, nevees-te^eu a Visó. a Tarac, a Ta'abor és a Nagyág völgyeiben megépítésre kerülő víztárolók méretei is már tiszr telebet parancso nak. Egymagában a visóvölgyi víztároló egymillióról m' vizet gyűjt össze. Ez úgy lehetséges, hogy a Visó-völgyébeo egy hatalmas zárógátat építenek, ezzel a Tisza v«ót megrekesztik. Az íev megrekesztett víz felülete 25 kwf. Ebből a vízmennyiségből, amelyet télen és. tavasszal gyűjtenek össze, 90 méteres eséssel engedik I© a vizet aszerint, ahogy arra szükség van. Ezáltal meg lesz o^dva az AlföM és a Tiszántúl öntözése. A víztárolók ugyanis képesek annyi vizet szolgáltatni. amennyi többszázezer hold öntözéséhez elegendő. Emellett a Tisza kis vizét is szaporítják és lehetővé teszik. hogy a nyári hajóoűs zökkenőmentes legyen. De emellett viszont érvíxvei«zéfy idején, csökk^tik a tárolók a Tisza árvízszintjét mert hiszen a lezuduló vräet viseea fogják. Vééül pedis a 90 méterat esés olyan erőt szolgáltat, hogy azzal közel harmine' ezer lóerő villamos áramot l'eheft fejleszteni. ami nemcsak a környéknek. Me a távolabb eső gazdaságoknak is olcsó áramot biztosít. De nemcsak a mceőgainlaségiiak jelent az ilyen víztárolás segítséget, sőt kincsesbányát, hanem javára van as iparnak és a kereskedelemnek is. A víztáro ók közelében ipartelepe^ épülnek. mert olcsón kapják a villamosáramot. A kereskedelem pedig a hajózás megkönnyítésével nyer sokat. Különösen a tűzifát lehet majd könnyen ízálfítani és ezzel otz ország fátlátását jobban biztosítani lehet K Duna—Tisza-csatorna jövő mezőgazdaságunk számára életkérdés. A mezőgazdaság ugyanis a magas szállítási költségeket nem bírja el. csak úgy kehet versenyképes, ha o'osón tud szállítani, erre pedig a víziút a legalkalmasabb. Viszont & mezőgazdaságnak is olyan anyagokra van szüksége, amelyek kicsi értékűek, de nagy tömegűek. Ilyenek a műtrágyáik, a mészpor, a mész

i

g»

u

p

. építő anyag. kő. kavics stb. A Dun»—Tisza-csatornával 6—700 km-es távolsárot kehet megtakarítani, a Tisza vidék gabonája és a kárpáti fakitermelés számára, illetőleg a Balaton környékén lévő építőanyagoknak nz Alföldre való száJ-ítása számára. Emellett -a nemzetközi forgalom >• erősödni fog Magyarországon keresetül, mert rövicebb úton tudnak a hajók a Fekete tengerbe jutni és onnan vissza Nyugat felé. A Dorna—Tisza-csatorna a törvényjavaslat szerint Dunaharaszti—Örkény —Kecskemét és Ujkécske irányába lesz megépítve. Hossza kb. 100 km lesz, szélessége pedig átlagban 50 m. A csatornába a Dunából szivattyúzzák be a szükséges vizet. A hajók úgy közlekednek a csatornán, hogy belejutnak, egy elzárt teknőbe. ahol villamos erőgépek emelik fel a hajókat a csatorna magasabb szintjére. Az ilyen művelet a technika mai korában csak néhány percig tart A csatorna másik ofdilán pedig ugyanilyen eljárással ereszük le a hajókat. Ugyanez a folyamat van természetesen visszafelé is. A Duna—Tisza caatorn« megépítése már olyan régi, hogy még a masrvarok bejövetele előtt is már próbálkoztak ilyen csatorna építésével, amelyek nyomai Csörsz árka néven Gödöllő, Jászfónyszaro, Árokszállás. Ároktő mellett még ma is meg vannak. A XVTIL századtól fogva majdnem miaríten évtizedben megpróbálták «st a csatornát megépíteni, üe mindig jöttrifc közbe akadályok. Pedig már 1805-ben megírta Vedre» István, Szeged városának esküdjt földmérője, hogry »a csatorna mezőgaAlaságunkat szemlátomást szaporítaná, ezzel tehetőségünket is nagyobbítaná é* felsegítené bennünket annyira, «mennyire a HMTORzéd nemzetiek, már többszázadok óta vannak. M«rt a szállítás ma drágább. mint a termény ára és így nem jut az áru a piacra, hanem elfecsérlődik«. Széchenyi István, a legnagyobb magyar is megírta, hogy >a csatorna országunk oly vidékét emelné, amely leginkább megőrizte magyar jellegét Kebelemet mi sem . tágítaná annyira, minha azon jó. magyar népek, melyek a Duna—Tisza közt láthatók, egy új életet árasztó vízcsatorna mellett élvezhetnék százszorta kijavított vidékük mintlen előpyétc. A Ferenc- és Ferenc József csatorna fontos szo'gálatot tesz a délvidéki területeknek. Levezeti a belvizeket és vízi erőt is szolgáltat De az 1790-es években épített és az 1870-es években újjáépített Ferenc csatorna már önmagában Is elöregedett amihez hozzájárult hogy az idegen uralom alatt nem javították azt meg. A Fereno- és Ferenc József csatorna korszerűsítését országunk délvidéki területei mé'tán kívánhatják tehát, mert ha axokat újjáépítik és a rendszeres öntözés szolgálatába állítják, az ottani mezőgazdaság igen nagy léptekkei halad előre. Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter a törvényjavaslat megalkotásával a háború utáni nehéz időknek vág elébe Ai általa benyújtott törvényjavaslattal tehetővé válik, hogy a terveket már moet készítsék e'ő, és ne akkor kapkodjunk, amikor már a munkához kellene nekifogni. Ezért a javaslat gondoskodik a műszaki előkészítésről, elhárítja az akadályokat előkészíti a megvalósítást és megfele'ft szervezetet 1« teremt a munkálatok végrehajtására. Ha azután majd a háború végével ismét beáll e munkanélküliség. akkorra mór készen lesznek a tervek, hogy agnnmat bozzá lehessen fogni a nagyjelentőségű munkálatok végrehajtásához és foglalkoztatva legyen mezőgazdasági munkásságunk munkaerejével, kisbirtokos osztályunk a fuvarokkal, az iparunk pwdig a gépek eíikészítésévek Hogy milyen nagy munkálatok várnak ránk, arra jellemző, hogy pL a ^-Duna—Tisza-csatorna megépítése 15 millió m* fötdmunkát kíván. Ezáltal meg tudjuk oldani is ia átmenetgazdálkodási feladatok egy jó részét ist A' törvényjavaslatból kiviláglik, hogy a természet erői országunk kialakításakor tökéletes egységet hoztak létre. A sík vidék és e begyes vidék egymásra van átalva. Ezért a törvényjav« slat jelkép, az ország egységének a jelképe. Ezt az összefonódást aß. alföldi és hegyvidéki rémek közt nem kell bizonyítani, de nem lehet tagadni sem. A javaslat az ország három kü Iönböjjő vidékét ériuíL A fe'ső tisaavidéki víztárolók az országnak részben •román- és rutépJ^ta vidékein, a Ferenc- és Ferenc József-csatorna a részben szerb lakossági'/ vidéken, a Duna»—Tisza csatod pedig az ország szívében magyarlakig vidéken jelent nagy munkálatot A törvényjavaslat tehát a magyar tájaknak egymást kiegészítő összefüggéséből, egymásrautaltságából fakad. Az ország természeti viszonyai — mondotta Bánffy Dániel 'báró föMmtveiésüssyl miriiszter — magok ösztönzik a késői nemzedéket bogy a honfoglaló ősök által hazául kiválasztott föld kincseit kihasználják és a javukra fordítsák-