Jécsai Antal: Orosz katonai térképek ismertetése (Tiszaföldvár, 1943) / 1510-2010

- 7 - 3., a zm

e XI éfele t , Először határozzuk meg a földrajzi szálGsségnek megfelelő jelzéseket.Keressük meg a vastag kereten kivül az 53-t* Látjuk, hogy az $ hasábban van. Azután a vastag kereten kivül megkeressük a 27 -t és addig jövünk a rajta áthaladó függőleges vonalon lefelé a vastag kereten belül, mig el nem érünk az 53 30-től kiinduló vizszintes vonal keresztezéséig. Az lesz a térkép bal alsó sarka. Most már felirhatjuk a térkép jelölését: H-35-91-A, A vastagvonalas kereten kivül támpontot kapunk az úgynevezett zónabeosztásra is és kiolvashatjuk, hogy & szóbanforgó térkép az n5 " zónába esik, A zóna nem más, mint egy olyan terület, amit akkor kepunk meg, ha a földet a Greanwich-i kezdő délkörből kiindulva Kelet felé 6 -ónként meghúzott délkörök mentén gömbcikkekre vágjuk és azokat kiterítjük* l-l gÖmbcTSűck azonos egy zónával 60 ilyen zóna van

4 Moszkva pl« a 7-ík zónába esik A versztrenszerü térképeknél, ahol a sorozat sok tagból áll. a sorszámozás nem megfelelőt Ezért az 1«övezetben lévő térképeket nyugatról kelet felé növekvő arabs számozással ée északról délre növekvő rómsi számozással jelölik. Az ilyen fajta térkép-jelölésnek nyugati határvonala kb,

Lemberg vonalánál. északi határvonala pedig az északi sarkkörön vsn^ Ezeken a térképeken különleges földrajzi fokbeosztást is használnak a hosszúság jelzésére, amennyiben a Leningrádon áthaladó 0-ik délkörtől jobbra positiv, balra negatív előjellel számozzák a délköröket. négyzethálósat. A 25«.000-es

t50*000-es és 100,000-es térképeken a Gauss-^rüger rendszerű négyzethálózatot használják. Az uj 25.O0D és 50cOOO-es térképeken a hálózat négyzetei 1 km-esek, a 100,000-es térképeken 2-km-eeek. Ezeken a térképeken a keretvonalak között, a térképlap mind a négy sarkában l-l négyjegyű számot találunk, amelyekből az első, kisebb szám a zóna számát jelenti, a második három szám pedig az illető hely távolságát kilóméterben a ke-idő vonalaktól« Ez a kesdSvonal Iíyugat-«-ele t-i irányban a 20^-os délkör, a Déléászak-i irányban pedig as Egyenlítő, A szélesség maghatározásánál zónabeosstást ne keressünk,hanem mind a négy számot mint kilóméter távolságot vegyük figyelembe , A keretben lévő hálózatvégeknél csak a két utolsó számot írják ki. Az esetben azonban, ha közben mindhárom szám változik, három számmal tüntetik fel a pontos távolságot• Az olyen lapokon, melyek éppen a zónahatárhoz esnek, a szomszédos zóna hálózata is rajta van, mert a délköri összehajlás miatt a szomszédos zónák hálózata annyira eltérő, hogy pontos méréseket nem lehetne végezni* Ezt a második hálózatot tiegéezitő hálózatnak nevezetik,