Egy nagykunsági származású orvoskémikusról (Tiszaföldvár, 1987. szeptember 2.) / 1509-2010
- 23 felfedezéséről Sylvius de le Boe, aki ifjú orvosként kísérletes uton bizonyította az uj felfedezés helyességét. Természetesen ez a felfogás bekerült Sylvius de le Boe fomüvébe és innen Karcagújszállási Index rerum c. jegyzékébe, ahol a nagy és kisvérkör helyes leirását találhatjuk a Sanguis /vér/ cimszó alatt: Sanguis arteriosus : e sinistro Cordi Vetriculo per Arteria Aaorta ad omnes corporis Partes fluit. XXXVI.I. Sanguis Venosus : a Partibus omnibus ad dextrum cordis Ventriculum refluit, ut Effervescentia et rarefactione Vitali renoretur XL.I. Sanguis a Dextro Cordis Venticul o per Pulmones ad sinistrum cordis Ventriculum pergit XX, hic Fluxus a corde in Partes et Refluxus a Partibus ad Cor, Motus circularis dicitur. XL. 2. William Harvey felfedezésének ismertetésével Carceus Márton kétségtelenül hozzájárult az egyetemes orvostudomány fejlődéséhez is. Amint a példa is mutatja, Carceus Márton jegyzéke nem egyes címszavak szétszórt halmaz a, hanem folyamat o- , san olvasva fontos orvostudományi információkat közvetít. Sylvius de le Boe munkájának általunk használt harmadik, 1675-ös kiadásában aa Index rerum és Index Materiae között található egy ajánlás, amely Franciscus Sylvius de le Boe-nek szól. A professzort méltató sorokat az őszinte hála és tisztelet hatja át. Azonban van, mint majdnem minden Karcagújszállási tolla alfll kikerülő műnek egy sajátos vonása, egy un. " lirai aktualizálá s", azaz Carceus Márton utalása saját helyzetére. Megvan ez már első orvoskémiai disputációjában is, ahol hivatkozik peregrinatiójára, amelynek jö végét reméli. Professzora tiszteletére irt soraiban említi, hogy világ vándora ő, aki égi polgár akar lenni:"Discipulus Tuus, qui Coeli civis esse contendit et Mundl /utinam mundi/ Rospes est..." Ezek a sorok már nem a kun-magyar diák peregrinatiójára vonatkoznak, hanem arra,utalnak, hogy Careceus Márton tanulmányai befejeztével nem tért vissza hazájába, hanem vándorként él külföldön, átérezve a hazától való elszakadás keserűségét.