Egy nagykunsági származású orvoskémikusról (Tiszaföldvár, 1987. szeptember 2.) / 1509-2010

- 13 Utazása részleteiről, sőt utvonaláról semmit sem tudunk. Valószínűleg nem egyedül ment, hanem más peregrinus diáktársaival együtt vágott ne*i a nagy útnak. Útiránya sem ismeretes: menetett Lengyelországon keresztül Danckáig /Gdanszk/ gyalog vagy szekéren, onnan pedig hajóval utazott tovább. De ismeretes más útvonal is; a szárazföldi, amelyen korábban Bethlen Miklós indult el tanuimányutjára. lot7. VII. 22-én iratkozott be Karcagujszállási Márton a g£oningeni egyetemre tehologus és nedicus hallgatónak. Latjuk, hogy tudományos érdeklődését nem köti le teljesen a theológiai és filozófiai Studium, hanem uj tudományterület, a medicina felé fordul, bár tanulmányai középpontjában még egy ideig kétségtelenül a theológiai-filozófiai stádiumok állnak. A korabeli főiskolai, akadémiai tanulmányutak folytatásának sajátos módja volt, hogy a diákok tudományos vitára /disputációkra/ álltak ki és igy bizonyították jártasságukat egy-egy tudományterületen. A vita tárgyát az elnöklő professzor jelölte ki. Esetenként még a vita értekezését is ő irta. A vitázó, respondens, megírta a kijelölt témáról az értekezést, ill. megtanulta, ha professzora irta. Volt egy kijelölt támadó /opponens/ is, akinek az ellenérveivel kapcsolatban a respondensekk meg kellett védenie álláspontját. A vitánaK általában két fajtája lehetett: circularis vita, amelynek különösebb célja nincs, mint a respondens jártasságának és vitakepességenek bebizonyítása és promotionalis disputáció, amelynek célja valamely tudományos fokozat elnyerése . Az egyes egyetemeken a hét egy-egy meghatározott napját tűzték ki a viták lefolytatására, amelyek az akadémiai élet érdekes színfoltját is jelentették, hiszen a sikeres vitát meg is lehetett ünnepelni. A disputáció anyagát a respondens kiadta és patrónusának ajánlotta, mintegy bebizonyítva, hogy a kapott támogatást jól használja. Karcagujszállási Márton Groningenben először 1668. május 23-án állt ki vitára. A vita elnöke az egyetem matematika és logika professzora, Johannes Bertlingius volt. A disputatió