A halfauna vizsgálata a Hortobágy - Berettyó-főcsatornán (1985) / 1500-2010

példányt is fogni kishálóval. A dévérkeszeg gyakran megtalálható a vizinövényekkel benőtt érterekben. Jellemző, közönséges faj. A csuka /Esox lucius/ nagyobb példányai a meder szélein találnak leshelyet, mig a kisebb példányok behúzódnak a vizinivények közé. A halpusztulás sorén rengeteg kisebb példány pusztult el. Jellemző, közönséges faj. A ponty /Cyprinus carpio/ szintén megtalálja életfeltételeit az ártéri vizszakaszokon. Itt él együtt a - korábban mór emiitett - ezüst kárásszal, ekeiével, a bodorkéval és a karikakeszeggel, dévérkeszeggel. Jellemző, közönséges faj. A jászkeszeg /Leucuscus idus/ először 1983-ban került elő. Ennek a példánynak a meghatározását - az elküldött diafelvételek alapján - dr. Harka Ákos végezte, kinek ezúttal is köszönetet mondok. Leggyakrabban a meder mélyebb részein található, de nyáron megtaláljuk az árterekben is. Jellemző, közönséges faj. A meder mélyebb részein megtalálható hazánk legnagyobbra növő ragadozóhala a harcsa /Silurus glanáls/. Ezenkivül rálelhetünk a mederbe dőlt nagyobb fák környékén is. Begyűjtésük a koratavaszi áradások alakalmával zajlott. A főcsatorna fokozódó szennyeződésével számuk kezd megcsappanni. Jellemző, közönséges faj. Nagyon titkán fordul elő ma már a Hortobágy-Berettyóban a kárász /Carassius earassius/ és a compó /Timca tinea/. A két faj élettere szinte elválaszthatatlan egymástól. Mindkét faj vizsgált példányinak nagyrésze a 26 fkm-kőnél eéterülő holtágból lett begyüjtve. Igen nagy mennyiségű compó található a Kis-Berettyóban. Valószinünek tartom, hogy a halak ebben az esetben is a halastvakból származnak, ahol egy őszi lehalászás alakalmával igen nagy mennyiségű compót fogtak a halászok. Mind-