Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
Sztoján Klára, Szűcs Imre, Tóth Mária, Varga József, Vincze Anna, Virág István, tanulók. Gál István, Gyói Imre, Hegedűs Gyula, Miklós Gábor, Rakonczai László, Tóth Imre, Városi József, Virág Imre, öregdiákok. Németh Gyula táborvezető, Németh Gyuláné, Varga Csaba, Kocsis Emília, Pintér Márta, tanárok. A táborverés idejére az eső elállt, de a nap folyamán még volt egy rövidebb ideig tartó zuháré. Ennek ellenére jókedvűen, lendületesen rendezkedtünk. Felvertük a sátrakat. A Martfűről kölcsön kapott sátrakkal együtt bőségesen volt helyünk, és matracunk is volt elég. Az éjszaka hűvös volt (6-7°C). Néhányan fáztak. Ők másnap sátorlapot kaplak saját takarójuk fölé. Ebben az évben barlangász, biológus-földrajzos, meteorológus és néprajzos csoport dolgozott. Az első munkanapon 21 barlangász szállt le a mélybe Varga Csaba vezetésével. 2 tanuló a telefonok telepítésével foglalkozott. Az előzőek tapasztalatán okulva, a táborból a barlang bejáratához menő kábelt végig a talajon íéktették. A táborvezető és a biológus csoport vezetője Pintér Márta is munkába indult a hegyoldaton. Helyükre kerültek a meteorológiai mérőműszerek is. A néprajzos csoport a faluba indult. A tábori élet és a munka a szokásos rendben elkezdődött. A barlangban folytatták a feltárást. Pontosították az alaprajzot, keresztszelvényeket vettek fel, és mérték a még nem térképezett részek adatait. Újabb fényképek készültek a szép képződményekről. A felszínen folyt a barlang helyének minél pontosabb kijelölése. A táborba érkezett dr. Kordos László néhány napra. A barlangászok kb. 1 q-nyi üledéket hoztak fel a barlangból, melyet Laci a Földtani Intézet kocsijával szállított el vizsgálatok céljára. Ekkor hozta fel a Galéria végéből a medvecsontot is, amit barlangászaink már előbb felfedeztek. A barlangászok több éves munkája nyomán mindannyiunk örömére az Országos Természetvédelmi Hivatal a barlangot az országos jelentőségűek közé sorolta. A biológus csoport, lelkes vezetőjével, Pintér Mártával (aki a táborvezető értékelése szerint szinte erőn fölül igyekezett) az Odorvár és környéke c. kiállítás anyagát gyűjtötte. Az anyagot a bükkzsérci általános iskolában állították ki. A kiállítás a környék geológiai kialakulását, a felszín fejlődését, a mészkő és a pala növényekkel való benépesülésének folyamatát valamint a karszt és barlangjelenségeket mutatta be. A meteorológusok a barlangi klímamérésekkel összehangoltan dolgoztak. Egy 24 órás mérésben nagy létszámú csoport segítette a mérőket. A „virrasztásban' azok is részt vettek, akik alhattak volna. A csúcsra telepített mérőpont környékén várták meg a napfelkeltét. A barlangi klímamérésekkel Miklós Gábor és főiskolai évfolyamtársa Városi József foglalkozott. Mérték a hőmérsékletet, légnyomást, légnedvességet, szélerősséget. Mások a télszínen a csapadékvizet, a forrás vízhozamát, hőmérsékletét. A néprajzosok Bükkzsércen kérdezősködtek a kender feldolgozásáról, a szövésről, hímzésről, és gyűjtöttek dalváltozatokat szokásokat. Ennek a csoportnak nem volt szakavatott vezetője. A kellemes időtöltést, munkavégzést esők tarkították. A Balla-barlanghoz kirándulókat is elkapta egy nagy eső 15-én, a táborban lévő vendégeket pedig elkergette. A látogatók száma minden eddigit fölül múlt Nagy számban jöttek öreg diákok, kollégák, szülök és mindenkivel kapcsolt részek. Évfolyamtársak, barátok, rokonok, ismerősök. Nagy volt az irántunk való érdeklődés a hivatalosságok részéről is. Meglepetésünkre és nem mondhatom, hogy örömünkre, megjelent egy napon a már 1972-ben megismert Szioboda Ferenc, aki jelezte, hogy csoportjával szeretné a barlangot megnézni. Jött is másnap jó nagy létszámú csoporttal. Az egyik este, amikor néhányan a csúcsra mentünk, hogy elbúcsúztassuk a hegyek mögé elbújó napot, és meglessük a Hór-völgybe belopakodó párákat, amint vastag, tejfehér 64
