Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
távcső. A csillagászati távcső látószöge túl kicsi, a madarak tüzetesebb megfigyelését nem teszi lehetővé.. A barlangi feltáró munkákról, újabb felfedezésekről minden bizonnyal Varga Csaba részletes leírással szolgálhat. Gyula a jegyzeteiben a következő tevékenységekről szól. Az általa szerkesztett egyszerű eszközökkel készítettek néhány metszetfotót, ügy találja, hogy az eszközöket a célnak megfelelően módosítani kell. Rögzíti a módosítások rajzát. Szükségesnek tartja, hogy a feltárók is ismerjék a térképezés módját, és az újonnan felfedezett részeket azonnal méijék, így azok is mielőbb a térképre kerülhetnek. Célszerűnek tartaná a mérőpontok helyét fényvisszaverő festékkel megjelölni, és az anyatérképbe beírni, hogy a jelzett pont a barlang mely jelesebb helyén található. (Szerezni kell fényvisszaverő festéket!) Pödör Laci munkatérképe már ennek figyelembevételével készült. Érdekelte Gyulát, hogy a rádióhullámok foghatók-e a barlangban. Szokol rádióval járta be a barlangot és azt tapasztalta, hogy a Kossuth rádió és a bukaresti rádió hosszúhullámú adásait mindenütt vette. A különböző mélységekben azonban más a térerősség. Foglalkoztatta a barlangászokat az u n. Füstös terem, amely a nevét a falán lévő sötét bevonatról kapta. Mi lehet a bevonat anyaga? Gyula mintát vett a terem faláról és elküldte a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolára azzal a kéréssel, hogy elemezzék. Ez meg is történt. Dr. Szűcs László tanszékvezető főiskolai tanár közölte az eredményt. A minőségi elemzés szerint „a barlang faláról vett szilárd minta valószínűleg kalcium /11/- szulfát, illetve vas / 111 I- karbonát, esetleg szulfát. A mennyiségi meghatározás eredményeként 31 % kalcium és 8,4 % vastartalmat észleltünk. A fennmaradó százalékos mennyiség az anionok / szulfát és karbonát / mennyisége." Július 24-én jöttünk haza. Minden kellemetlenség ellenére töretlen maradt az elhatározásunk, hogy folytatjuk a táborozást Odorváron. 1974. Az 1974. évi tábor szervezése is, mint minden előzőé, jóval a tábor előtt kezdődött. A táborozási engedélyt május 14-én kérte meg Gyula a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójától és a Mezőkövesdi Járási Állami Egészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőségtől a július 1. és augusztus 15-e közötti kétheti időtartamra, kb. 25 tanuló és kísérő tanáraik részére. Az engedélyt természetesen ezúttal is megkaptuk, mint már oly sokszor az előző években. Július 13-án indulhatott a tábor. Utazás ezúttal a termelőszövetkezettől bérelt pótkocsis teherautóval. Részt vevői: Szabó Erzsébet, Vincze Anna, Dankó Irén, Bárány Katalin, Jordán Gusztáv, Papp Antal, Balogh Mária, Takács László, Baráth Enikő, Kondor Klára, Fodor Erika, Hír János Virág Imre, Virág István, Hegedűs Zsolt, Gyói Imre, Tóth Imre, Gyuris Mária, Németh Márta, Ádám András, Hegedűs Gyula, Gál István. Tanárok: Németh Gyula táborvezető, Németh Gyuláné, Varga Csaba, Kocsis Emília, Szlankó István. Hozzátartozók és egyéb kívülállók: Németh Enikő, itj.Németh Gyula Kocsis Ildikó, Kocsis László, Rakonczai László, Tálas Anikó, Dómján János. Kocsis Mihály, Gyuris Ferenc. A tábori berendezkedés a szokásos munkák mellett azzal bővült, hogy az iskola kiérdemesült teherautójának oldaldeszkáiból, ponyvájából raktársátrat állítottunk össze. Élelmiszereinket a benne elhelyezett lócákon, polcon tároltuk. A kollégiumtól megörökölt, kiselejtezett szivacsmatracokat is vihettük a jóval nagyobb rakodóterű pótkocsis teherautón. Ezekkel kényelmesebbé váltak a sátraink, nem kellett avart gyűjteni, vagy bajlódni az időnként leeresztő gumimatracokkal. Arról nem is beszélve, hogy így kevésbé kellett tartanunk a felfazástól. A matracok egyetlen hátránya az volt, hogy reggelre mindig megnedvesedtek a test lecsapódó párájától. Ezért gyakran ki kellett őket rakni a napra száradni, ha az időjárás kegyes volt hozzánk, és sütött a nap. 58
