Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009

mészkődarabok közül különösen érdekesnek találtunk egy kb. 5 mm vastag, néhány cm méretű kerekded lapocskát, rajta 5 mm átmérőjű bemélyedésekkel. (5. rajz.) A „fal sarka" A másik üreg, amelynek kibontásához hozzáfogtunk, a rom D-i oldalán, az egyik viszonylag épségben maradt faldarab és a szálbanálló szikla találkozásánál, egy hasadék mentén alakult ki. Ezt a helyet mi úgy emlegettük, hogy a fái sarka. Az üreg előtt, a fal sarkában felhalmozódott törmelékben igen sok kiválogatni való anyagot találtunk. A válogatás annyi időnket elvette, hogy az üregből csak kb. 1 m-es darabot tudtunk kitakarítani. Összesen 263 cserépdarabot, 311 csontot és 50 kődarabot gyűjtöttünk itt össze. A felső rétegek itt is sok jelenkori tárgyat tartalmaztak. Volt bennük patkódarab, kovácsolt vasszeg, bőrtalp darab. Ezeket nem dobtuk el, hátha mondanak valamit a hozzáértőknek. A cserépdarabok igen változatosak. Finomabb anyagból, jobban kiégetve, fejlettebb technikával készültek, mint a lakóbarlangiak. Van ugyan néhány darab abból a vastag, durva anyagúból, amit a lakóbarlangi 1. csoportban leírtam, de a többség inkább a fent leírt 2. csoporthoz hasonlít. A szélek kialakítása fejlettebb, nagyon változatos. A díszítés igen gyakori (40 db). A darabok többsége vonaldíszes, a vonalak távolsága 6-20 mm. Néhány másfajta díszítésű cserép is előfordul. (6. rajz) A leírt fekete-barna anyagúakon kívül találtunk fehér, vagy egészen világos és sárga anyagú cserepeket is. Egyik-másik darabon vörös, vagy sárga máz nyomai láthatók. A csontok vegyes méretűek, töröttek. A hengeresek hosszában is elhasítottak. Igen sok az apró csontszilánk. Van a leletben 7 fog is. A gyűjtött köveken emberi megmunkálás nyomát biztosan felismerni nem tudtuk, néhány mészkődarab alakja esetleg nem természetes. Más darabok a helyszínen nem található anyagúak. Különösen félkeltették figyelmünket azok a kövek, melyeken égetés nyomai voltak és néhány rozsdás, olvasztott ércnek látszó darab. A fal sarka előtti leomlott kövek között véletlenül találtuk meg a számunkra legtöbbet mutató darabot, egy régi kőedény, talán mozsár felét (7. rajz. ) Az edény egy kb. 20 cm élhosszú kockából készülhetett. Anyaga zöldesszürke (talán andezit) tufa. Oldalán látszanak a durva megmunkálás nyomai. Alja és teteje simára csiszolt, de nem egészen párhuzamos. Az oldalak díszítettek. A díszítés egyenlőtlen mélységű, de határozottan kivehető. A belsejében lévő üreg elég szabályos kör alakú. A „hasadékbarlang" A várhegy eddig ismert legnagyobb barlangjának bejárata a hegy D-i lejtőjén kb. 480 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Biztonságosan csak kötéllel járható. Hozzávetőleges mérés alapján ez a barlang ugyanannak a kb. 45 fok alatt dűlő réteglapnak a repedései mentén alakult ki, mint a lakóbarlang. Alakja megközelítőleg T, sok kisebb-nagyobb kürtövei és folyosóval. Persze az egyes részei nem egy szintben vannak. A T szára DK-ÉNy irányú, bejárat a T talpánál, a hasadékfolyosó DK-i végén van. A folyosók Ny-i végeit lezáró omlások agyagpalát tartalmaznak. Itt találkozik az Odorhegy palája az Odorvár mészkövével A barlangban szép álló és függő cseppköveket és jókora drapériákat találunk. A könnyen hozzáférhető darabok legtöbbje áldozatul esett a lelkiismeretlen látogatók pusztító 29