Molnár Anita: Múzeumpedagógiai program kidolgozása a 2009/2010-es tanévre (2009) / 1112-2009

A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMAJÁNLATA - I.

A) Tartalom

Feldolgozásra kerülő kiállítás.

A Tiszazugi Földrajzi Múzeum állandó kiállításának múzeumpedagógiai feldolgozása:

Tiszavilág - Táj és ember a Tiszazugban c. a kiállítás az OKM ALFA programjának támogatásával valósult meg

Témakör: Társadalomtudomány A program neve: A TISZAZUG ÉS TELEPÜLÉSEI

A program típusa: múzeumi óra, kreatív foglalkozás (címerek készítése)

A program időtartama: 2 X 45 perc A program bemutatása:

A földrajzi táj a földfelszín jellegzetes része, amely különbözik a vele szomszédos területektől. Az itt élők már korán felismerték az általuk lakott tájnak a környező területektől való különbözőségét, és nevet is adtak neki: Tiszazug. A múzeumi órán ennek a kistájnak a bemutatására, megismertetésére vállalkozunk. Segítségül hívjuk ehhez a munkához a múzeumunk gyűjteményeiben őrzött tárgyakat, dokumentumokat. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek a táj és az ember kapcsolatának időbeli változásait a Tiszazug példáján keresztül nyomon követni.

Ezt a zugot nyugati irányban a Tisza, kelet felé a Hármas-Körös fogja közre. A Nagykunság irányába hiába keresünk természetes határt. Nem a felszínen, hanem a mélyben, egy hatalmas tektonikai lépcső formájában húzódik a közöttük lévő választó vonal.

A Tiszazug, eredetét tekintve egyedülálló vidéke a tiszai Alföldnek, ugyanis létrehozásában a Duna feltöltő tevékenysége volt a jelentős. A felszín jelenlegi képének kialakításában azonban már a Tisza játszotta a főszerepet.

Először a víz formálta a tájat, majd tevékenyen részt vett ebben a munkában az itt élő ember is.

Találunk a Tiszazugban olyan falvakat, amelyeket igen korán kiválasztott az ember a megtelepedésre, s vannak egészen fiatalok, amelyek megválva egy-egy településtől önálló életet kezdtek.

A történészek számon tartanak több olyan egykori település helyet is, amelyek már eltűntek a térképeinkről. Ság, Pókaháza, Halász, Istvánháza, Szentkirály - mára már csak határrészek, dűlők nevében élnek tovább.

A falvak közül Tiszakürt volt az egyetlen, amely a török időket átvészelve nem pusztult el, lakossága az Árpádkorig visszamenve folyamatosnak tekinthető. Az itt élő népesség a természeti adottságoknak köszönhetően élhette túl a háborús időszakokat. A Tisza és az általa táplált mocsarak, a környéket nem ismerők számára megközelíthetetlenné tették a falut.