Kalóz Sándor: Adatok, források, iratok Tiszaföldvár XIX. századi történetéhez (Tiszaföldvár, 1992) / 1111-2009
Költ Tisza Földváron Marczius 24-én 1835 Ör Pap Mihály mk Ör Nagy Mihály x Ör Nagy János mk Ör Barcza Mihály x ör Kósa István x ör Kosa János x Ágoston János Tóth Mihály x Nagy István x Tompa Mihály x Pap József mk S Kósa János x Ágoston József mk S Nagy Mihály mk S Pap Mihály mk K Dobrosi Mihály x Ágoston Mihály Bottyán Gergely H Nagy János Ttoh János Pap Sándor mk Dobrosi Sándor mk Tóth Lőrinc Pap János mk B Pap Mihály x Székely András x Marton József mk Bán Mihály x Bottyán Mihály x Makula György x Kosa András x Makula József x Tóth Márton Kosa István Vad Mihály mt Vad János x Kósa Mihály x, S Pap Mihály x Székely Mihály x L Pap János x S Kósa Mihály x Mielöttiink Tekintetes Nemes Heves és külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék kiküldőtjei Retskij László Tábla biró és a küldöttség elnökje Zábráczky István Tiszti fö ügyvéd s küldöttségi tag Borbély Sámuel Fő Szolga Biró Für Lajos Eskütt Dobóczky Ignác a küldöttség jegyzője előtt -Az illető Méltóságos Szabad Báró Aszódi Podmaniczky Familia részéről Uradalmi Fiscalis Harnos János és Makay Ferenc Földmérő és Kormányzó Ezen egyességnél fogva kineveztetett Hadnagynak Nemes öreg Nagy János ki ezen hivatalt az 1838ik évi május 29ik napjáig viselte tizedesnek mellé felesküdött L Pap János kit azután Ns Barczy Mihály váltott fel 1835/6' k katonai esztendő Nevezetes ezen esztendő azról is, hogy a nagy szárazság miatt sem élet sem széna nem termett melynek következése lett a nagy drágaság különösen a takarmányra nézve 150 váltóczédulára is fel hágván egy kotsi szénának az árra - a marha vész is ősszel ki ütvén - sőt a sok nyakolás miatt a Lovak is megrü-hessedvén - élelme keresésére a lakosság nem mehetett - mely miatt oly szükséggel küzdött a helybeli szegénység /:nem teremvén semmije eladó marhája el halván, rühes lován sehogy nem mehetvén:/ milyenre a most élők nem emlékeznek Az 1836. szük termést nagy drágaság követte melynek terhét ezen esztendőben érezték inkább az ínséggel küszködök mit hogy lágyítson Méltóságos Aszódi Báró Podmaniczky János Ur Eö Nagysága Kegyes Földes Urunk saját magtárából a szűkölködők részére száz ezüst forintokat nagy lelküleg ajándékozott -mellyen gabona vásároltatván az az éhezők között az Elöljáróság által kiosztatott. Hogy pedig jövendőre nézve illy szükséggel küzdeni ne kéntelenitessék a helybeli szegénység fentebb Tisztelt Kegyes Földes Urunk az emberiség sorsában forrón részt vevő soha meg nem hálálható indulattal - ezen Tisza Földvár Helységében a szűkölködő emberiség javára állandóan fen maradandó Szükség Hombárt létesített nagylelküleg a Martfűi pusztán ezen esztendőben termett őszi és Tavasz életjéböl ötszáz csomókat ajánlván annak alapjául, mellynek elnyomtatódván az őszi lett 118 köböl 2 véka a Tavaszi pedig 24 köb 2 véka A községi lakosság ezen jó szivűségét a kegyes földes uraságnak, gazdag termését segítette össze hordani, kegyes ajánlatát e szerént a földes uraságnak elnyomtatván, - mint fentebbi gabona nyeretett alapul. A községi lakosság szinte ezen évi bő termésből 165 köböl 3 véka búzát és 60 köböl 2 véka árpát szedett össze a szükség megtár alapjához. 1837 l k esztendő Ezen esztendőben olly tartós lévén az árvíz a réten hogy az késő őszig sem ment el egészen - most a víz az előbbeni évben pedig a szárazság miatt semmi hasznát sem lehetett venni a rétnek- hanem mivel a lágy tél után essős tavasz és nyár következett, mind széna, mind élet bőven termett, csak hogy a sok esső miatt jó széna kevés volt - a tavaszi élet is a nagy kövérség miatt meg dűlvén nem ugy eresztett mint előre reményleni lehetett a szalmája pedig mint az őszi életnek tsak tüzrevaló volt. Mivel pedig ezúttal sok vad élet volt - inkább ez, mint a vetett életnek böv eresztése okozta a jó aratást s oltsó életet Bor ezen esztendőben kevés-mégis sok termett, az életnek nagy lévén a szalmája, későn is érvén meg - a - a takarással elkésett az ember,ennél fogva a nyomtatással is -kevés valamirevaló gazda nyomtathatván el ezen esztendőben 1838 l k esztendő De a Tisza árja is igen nagy volt, nem sokkal kissebb mint az 1830iki mely ha nem oly hirtelen s pusztitólag is mint a Duna mindazonáltal tetemes kárt okozott a Tisza mellett lakóknak mert csak július végével apadván le, azon helyeknek hova a víz árja ki szokott menni be lévén iszapolva, semmi hasznát nem lehetett venni - a laposabb helyeken csak káka, nem gyékény termett és görbe, tűzre nem épületre való nád. Emlékezetre méltó azon eset is, hogy Karácsonykor befagyván az állóvizek- a jegeket terhelő nagy hó alatt a halak mind megfúlnak legalább a földvári réten- minthogy itt a vizek csekély mélységüek - és ekként egy ága a pénz jövedelemnek viz alá fult. A mi az időjárást illet a Tavasz sovány hideg száraz volt, minden növevény nehezen vette magátkésőbben is kevés esső járt honnan következett a késő aratás mely az Ugarbeli öszin kivül silányul jutalmaztatta a szántó-vető fáradságát- különösen a zab és köles csak alig adta meg az elszórt magot is. Széna mindazonáltal a száraz helyeken minthogy a téli nagy hó leve a részegségig meg áztatta a tavaszon a főidet elég lett, de mégis alig felényi mint a rendes esztendőben - hanem minthogy száraz időjárás járt a munkáltatáskor sokkal jobb - de a réten a keskeny Tisza partot kivévén kaszálni nem lehetett. Valamennyi gyümölcs más időkhöz hasonlítva szűken termett - ugy a szőllő is majdcsaknem a szerint jutalmazott mint a feljebb mult három esztendőkben -azon különbséggel,hogy a mostani mustból jó bor lett 1841.év Ekkor készült a kis szigetnél a viz fogó gát valamint az előtteni tavasszal a csurgói alsó gát-és a káposzta földet a viztől oltalmazó töltések is 1843.év Szeptember 25-két követő napjain volt itt azon tekintetes küldöttség mely a méltóságos uraság s a lakosság közt a legelő elkülönözést ki eszközlötte 184 6. Ebben az esztendőben készült nagyságos Lapu Pál bíróságába a kis vendégszoba és a földalatti börtön 1848/49' k évben Főbiró: T Kalóz János Társbiró: E Varga Mihály Tanácsnokok: Szőke Gábor Petrovics János
