Zeilbauer György: Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához (Tiszaföldvár, 1970) / 1110-2009
- 11dődően kevés történeti munkájával találkozunk. Legjelentősebbnek emlithet jük meg: f'Az erdélyi menekültek ügye II,Rákóczi Ferenc korában" cimü 1925-ben megjelent tanulmányát. Életének utolsó évtizedében lejátszódó nagy jelentőségű történelmi események, mint a világháború, az 1918-as forradalom. A Tanácsköztársaság- annak leverése, majd az ezt követő véres megtorlások és ellenforradalmi rendszer, majd a trianoni határmegvonás } mély hatást váltottak ki az igazságot egész életében kereső történetíróból és tudósból. Ezek az események MÁRKI nézeteire mindenképpen hatással voltak és egyéni tragédiában, a visszahúzódásban nyilvánultak meg. 1925. július 1-én Gödöllőn bekövetkezett halála nagy veszteség volt a magyar történettudomány számára. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer nem méltányolta MÁRKI munkásságát« Legjobb bizonyítéka ennek, hogy halála után 16 évvel tartották meg az emlékbeszédet a Magyar Tudományos Akadémián. Halála után több mint 20 évnek kellett eltelnie ahhoz,hogy MÁRKI megkapja az őt megillető méltánylást, mint a magyar parasztmozgalmak legnagyobb ismertetője. 4./ Vélemények MÁRKI SÁN DOR munkásságáról /Danner János: Márki Sándor emlékezete c- tanulmányából/ Szekfü Gyula: Magyar t ör tén e t II» k öte t: Dósa lázadása sok uj adattal, naiv fölfogással és itt-ott radikális kiszólásokkal,amelyek megnyerték a könyv számára a világháború előtt a Jászi-féle radikális közönség dicséretét. Kosári Domonkos: Bevez etés a mag yar tör J'énel em forrásaiba és irodalm ába /Bp.1951* 208 iold 0/ A parasztháború történetének máig is legrészletesebb és adataiban nélkülözhetetlen, progressziv polgári szimpátiával irt összefoglalása, a parasztvezér életrajzának keretében MÁRKI Sándor Dósa György c e munkája»
