Zeilbauer György: Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához (Tiszaföldvár, 1970) / 1110-2009
ben megjelent tankönyvének végén.E szemlélet erősödése azt eredményezte, hogy MÁRKI nem egyszer tendenciózus mesékkel keverte a történelmet. A legendák és mondák vegyitése a tényekkel rendkivül olvasmányos, szines, az életkori sajátosságoknak megfelelő és a szerző vallásos és nacionalista nevelési céljait jól szolgáló szövegeket eredményezett, de ugyanakkor az igy irt tankönyvek a történelmet eltorzították és ezzel a tényleges összefüggések megértetését és a valódi 12 / történelmi tudat kialakítását akadályozta. Ez a fordulat MÁRKI nézetein kívül az általános helyzetet is jellemezte e korban. Továbbra is vallja, hogy van "történeti fejlődés", de ellentétben régebbi megnyilvánulásaival, tagadja az általánosabb törvényszerűségeket. Szerinte "nem a kér^y szerűség, hanem a szabadság működik" a történelemben, és ezért a histórikusnak " az egyénről kell következtetnie az emberiség fejlődésére. így a történelem nem is nevezhető önálló tudóid / máriynak." Márki által javasolt tanítási mód kitiltja az iskolából "a történelem vitás kérdéseit", ezzel szemben tudatosan összeolvasztja a hagyományt és költeményt a történelmi tényekkel. Ezzel az általa javasolt tanítási mód végső soron a nagy emberek tiszteletére épül fel. MÁRKI e nézetei ellenére nem került egy táborba a túlzó nacionalistákkal. Határozottan szembeszállt a nemzetiségi és felekezeti izgatással is. Az I. világháborút közvetlenül megelőző időben több esetben pozitív irányú tevékenységével találkozunk. Ezt mutatja a Magyar Tudományos Akadémián 1913-ban "Nagy Péter cár és II.Rákóczi Ferenc szövetsége 1707-ben" cimen tartott székfoglaló értekezése. Ebben bemutatta 5 hogy az 1707. szeptember 15-én aláirt varsói szerződés a Rákóczi-szabadságharc legnagyobb külpolitikai sikere volt. Bemutatta továbbá azt is, hogy Oroszország volt az egyetlen hatalom, amely egyenrangú félként kötött szövetséget az ország szabadságáért harcoló II.Rákóczi Ferenccel. A megkötött szövetséget Rákóczi arra is fel akarta használni - mint azt az értekezésből látjuk hogy orosz közvetítéssel megnyerje és a szabadságharc