Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009

140

Népi foglalkozások, népszokások.

toldanak hozzá. (Az olyan állástalan asztagot, amelyik csak két ragasztásból áll s az egyik végének olyan nagy feneket kerítenek, hogy ugyanekkorra másik végragasztás nem telik, az ilyet kan far-пак nevezik.

Rozi: a cséplő tréfás neve. rudas: pétréncés.

Samu: a kazán tréfás neve.

sércint: ía foga között köp; itt) ha a tüzes kazánra megmered az eső és sertyog, akkor mondják, hogy a Samu sercint ~ s örcinget.

setting: sentöreg; ott gyün s mén, ahol nem köll. s'róf: csavar.

szárízik: ősszel a levágott kukoricaszárat kúpokba rakják. Télen ebből vét az öreg béres a marhák elé, hadd rágódjanak. A marha csak a száraz levelet szedegeti le róla, a szárát a béres kiszedi a jászolból s kévékbe köti: ez a szári zik.

szurutyka: aludttejből vöröshagymával kotyvasztott étel. Ilyen tejből készült kiilönlees étel a gurásztg. A gurászta új borjas tehén tejéből készül úgy, hogy a másnapos tejet felforralják s megtúrúsodik. Legtöbb helyen a disznók moslékjába teszik. ■— Szent Ivánon (puszta Békás közelében) pécepitét sütnek belőle. Azon a vidéken nagyon kapós az új borjas tehén teje).

takaró: arató.

telek: gyöp a tanya körül.

tőkezsákos: az a gépes ember, akinek a gazda átadja a zsákot s ő a cséplés után neki elszámol vele.

törek: a gépből kihulló törmelék szalma. L. páva. törekrakó: törekkazalos, vagyis az a félrészes, aki a töreket kazalba rakja. új: új termés.

uzsonnya: vacsorával egybekötött uzsonna. véka: 28 literes iirmérték.

Túri Károly.