Tölgyes Lászlóné: Nagyiván és a fehér gólyák rövid történelme a biológia-földrajz tanár szemével (2008) / 1094-2008

_ 16» _ hogy az 1992-es /husz év óta lega3zaályosabb eszt&ndő/ évben a ásott kutak nem tudták ellátni a jó szágállományt» ^nyira alacs nyan volt ezeknek a kutaknak a vízszintje a legelőn,hogy a cso dák, juh nyájak / Vállakozó gazdák és a termelőszövetkezeti ta gpk háztlyi jószágai/ a csatornák vizéből itattak legeltetéskor» Állóvi

z ; "KLlandó nyilt vízfelület nincsen» Időszakosan a Bányagödör / Vályogot vetettek innen még az ötvenes évek elején/, a Pincedomb melletti mélyebb fekvésű belterületi viz ahpl a csapadék összegyűlik» Mocsaras,zsambékos van bőven/áras stás óta/» Neveket, nem ecüitetem újra. Szóltam már az erkről , laposokról,fenék elnevezésű vizeinkről. I'AGYiyilT talaja Talajnak nevezzük a fölfelszinnek a felső rétegét,mely évezredek folyamán a természeti erők hatására elmálott,átalaIailt,lepusztult vagy felhalmozódott. Az itteni talajtípusok kialakulásában ageológiai,főkép a glsci ális korszakok jutnak szerephez, -^esegitenek a gyakran változó időjárási viszonyok,éghajlati eleiek. A talajnak két fő részét különböztetjük meg: feltalaj és altalaj. Ivóig az alsóbb réteg kevesebb tápanyagot tartalmaz,addig a felső rétegben megy végbe a humifikáció» Ea a tápanyag elhasz-