Tölgyes Lászlóné: Nagyiván és a fehér gólyák rövid történelme a biológia-földrajz tanár szemével (2008) / 1094-2008

- U. _ kor a müut épült .Nincs jó lefolyása, az átereszek eltömődtek hordalékkal* k régen konyhakertnek hasznosított Kis Sarkad rét fele ma már zsomtékos,nádas terület. Ez évben is költött benne egy nádirigó /Acrocephalus a»/ és találtam egy cserregő nádipotzáta/ Acrocephalus sc./ fészket. A terület többi része kaszáló. Főképpen csillagpázsit/ Cynoaon d./ és/Agropyron ?epens/ közönséges tarackbuza,eperhere/Trifolium f ./,a.)róhere/Trifolium d./ é s/Festucetum p./ sziki csenkesz boritja. Csatorna hálózat

: Tiszaörvénynél Ipült az 193o-as években egy duzzasztózsilip./A nagy vizre.idézési munkák során innen vezettek Tiszaörs mellett elhaladó öntöző csatorna rendszer látta el a kultursztyeppi ré 3zt öntöző vizzel. Hapás növényeket öntöztek eleinte. A hatvanas évek elején még rizstermeléssel is kisérleteztek.llem sikerült.Ennek az i árasztásos öntözési módnak nyoméi ma is csufitják a második vasbetonhidtól egészen a "Vas emberig"/ Átemelő zsilip/ a Sarkad-ér csatorna északi oldalát. Elgazosodott itt a puszta, a rizsgátak maradványai míg ma is fellelhetők.Juh legelő jelenleg. Voltak évek amikor a tiszaörvényi csatorna nem adott elegendő öntözővizet .Ilyenkor a Kiinmadara-Karcagi müuttal párhuzamos csatornát is i jánybe kellett venni. A Zsiros féle gátőrháznál engedték meg Nagyivánnak az öntözővizet. Liig végül a Tiszántúli Vizügyi Igazgatóság és a HEP összefogása képpen. megépi telték a Fekete-réti öntöző csatornát. Összeköttetést jött létre a Sarkad-ér csatornával,később a Mérges