Tölgyes Lászlóné: Nagyiván és a fehér gólyák rövid történelme a biológia-földrajz tanár szemével (2008) / 1094-2008

JL1* _ A faluba télen sok olyan akácfát láthatunk amely tele van a téli időjárás viszontagságai cl 51 kóborló baglyokkal. Erdei fülesbagoly /Assio o./, réti fülesbagoly/Aasio fl./ a gazdasági udvarok körül találja meg fő táplálékát az egeret Mus m./ A nyest teljesen emberközelbe költözött már.Hidegebbe bejönnek a pusztán élelmet már ne:x nagyon találó fenyőrigók /Turdus p»/. Sorolhatnám a számtalan élőlényt mely vagy itt szaporodik,költ,vagy átvonul ősszel és tavasszal. A betyárok a pusztáról már rég eltűntek,átvitt értelemben használatos a szó. Huncut gyereket ültnek vele. A csen is csak a téli időszakra/nidaratás után/ és legfőképpen a szigorúan védett területre jellemző. Gépesitett a mezőgazdálkodás s együtt jár a zúgással. A növény és állatvilág vázlatos iemertetése után szólno m kell még Nagyiván vi zr aj zárói. IIAG-YIYÁLI vízrajza 1. Felszini vizek: illandó terméezetes vizfolyác^ nincs a vidéknek, Annál több időszakosat emiithetek meg: Csikos-ér, Mérges farok, fi^u^aton,délkeleten Sáros-ér,Szék-ér.Szárazér,Ördög árok már csak nevében él. A melioráció következtében nagyon átváltozott az eredet táj.. Számtalan csatorna létesült öntczis céljára. A Sarkad-MérgesSár os-ér csatorna 18 Ion. hosszan Tolyik át a Hagyiváni puszta közepén. Iránya nagyjából nyugat- keleti.Az. -^rkus csatornával már Hahályhalma és Kádudvar kozcti. találkozik. Peckes ér elmocsarasodott a régi Temető utca és a Paptag között.