Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének természeti értékei (2008) / 1090-2008

23 I ' • .... . tudatát ós sajátos kultúráját mily gyorsan beolvadt nyelvében a magyarságba, s a katonáskodás mellett áttért a belterjes állattartásos gazdálkodásra, alkalmazkodott a vizekhez a halászó-pák&szó életforma felvételével, majd rátért a földművelés fejlettebb fonaáira. Fontos, és nagyjelentőségű változások voltak ezek e szabadságszerető népesség életében, — és csak ezeknek az ismeretében világosodhat meg előttUnk kellően annak a forradalmi jelentőségű valtozasnak az érdemi mibenléte, amelyet a nagyszabesú vízrendezési munkák végzésével elindíet tottak. Pontos megemlíteni azért is, mert ezekkel a tevékenységekkel nemcsak a természeti tájképet változtattak meg, hanem a népesség életformája is ujabb, igen jelentős pályamódosításra kényszerült. Miről is van szó? Arról, hogy a vízrendezési munkák megkezdése előtt a Jászság földterületének mindössze 7! >«-a volt csupán mezőgazdaságilag művelt terület! /Fodors1942./' A többi TÍZ és mocsár, rét és legelő, kaszaló meg szik, meg szélhordta futóhomok, melyen ezidő tájt kezdett labrakapni a szőlőművelés. Leszámítva"legeltetést és az erdőirtast, a redempció idején /»önmegváltas, a föld és szabadsagjogok visszavásárlása,/ itt a természet még több mint 90 /«-ban amolyan "gyengén" befolyásolt önmaga volt. Az azóta eltelt mintegy kétszáz esztendő viszont 160°-oaan megfordította ezt a helyzetet!, - és azt mar csupán mintegy "mellékesen" említem meg, hogy ezen idő alatt a Jászság összlakossaganok a száma is több mint húszszorosára nőtt!