Bakos Noémi: Népi gyógyítás az orvosi piócával Kenderesen és környékén (2008) / 1086-2008

A Hirodo medicinális, mint faj leirásában nem tartottam szükségesnek a táplálkozáson kivüli többi életműködés leirását, hiszen gyakorlati szerepe ezzel van szoros összefüggésben. A gyógyászatban használt pióca fajok az Ahnelida - Gyürüsférgek - törzsébe, a Hirudinea - nadályok, vagy piócák osztályba, Gnathobdelliformes - állkapcsos piócák - rendjébe tartoznak. Testük lapitott, másodlagosan gyűrűzött, 33 szelvényből áll, két végén erős tapadókorong fejlődött ki. Másodlagos testüregeiket az erősen kifejlődött izomzat csatornarendszerré szükiti. Emésztőcsatornájuk az elülső szivókonongon nyilik; a szájüregben három, egymással 12o fokos szöget bezáró "álkapocs" található. A nadályok áldozatukon először a hátulsó testvégükön lévő tapadókorongjukkal tapadnak meg. Ezután testük elülső részét rányomják a bőrre, kifelé hajlitják az állkapcsokkal fegyverzett szájnyílásukat, aminek következtében kerek szivókorong keletkezik. Később utána tolják néhány következő testszelvényüket is, igy az egész elül ső végük henger alakú lesz, és azt a magasba emelik. Csak ezután kezdik átmetszeni a bőrt. Állkapcsaik mindegyikén mintegy loo hegyes fogacska van. Állkapcsaikat másodpercenként egyszer vagy kétszer, fürészelve ide-oda mozgatják, és ezt addig folytatják, amig a közel 2 mm mély sebből elegendő vér nem folyik. A pióca által ejtett szivási nyom Y alakú bevágás formájában marad vissza. A kifolyó vért magukba szivattyúzzák. Szivásuk ereje olyan nagy, hogy az egy négyzetcentiméter felületű vizoszlopot lo cm magasra képes felemelni. A piócák szivásat megkönnyiti, hogy a nyelőcső körüli mirigyek váladéka véralvadást gátló anyagot, hirudint tartalmaz. A sebbe fecskendezett hirudin meggátolja, hogy szivás közben, ill. később, a pióca belében megalvadjon a vér.