Dr. Tóth Albert: A Nagykunság keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1084-2008
16 @ Kő-halo m /97,7 m/: Erősön roncsolt halom Kunhegyes legdélibb részén, a BánhalmaHalastó és a Nagykunsági Főcsatorna II«. között. A Bánhalma központból a Halastóhoz vezető műúttól É-ra, közvetlenül az ut mellett feksziko A halom DK-i. oldalát már az utépités idején megbontották, homckcs-lösz anyagát töltésnek elhordták. É-i része az emiitett csatornaásásnak esett áldozatául« Csúcsán, amely gazoson benőtt rész, magassági jegy található. Különösen a Lycium barbarum /ördögcérna/ bozótjai fedik a halomoldalakat, a leszakadások peremeit» A még el nem gyomosodott részeken sürü Agropyron pectinatum /taréjos buzafü/, Kochia prostrata /heverő seprőfü/ között még néhány igen értékes Süipa capillata /kunkorgó árvalányhaj/ tő is megtalálha16„ Jelenleg-'- ismereteink szerint oz a hely a legdélibb clő fordulása, a Na, yku ns ár -vidék kelet i ^ere mén, a S t i p a capillata-nako @ Madarasi határhalo m /Hegyes halom/ /95,1 m/: A 34. sz. közút Kunhegyes-Kunmadaras közötti szakán, közvetlenül a müut- mellett, a tomajmonostorai-kunmadarasi határon emelkedik. Neve is erre utal. A halom D-i részét az utépités során levágták, Mc-gmaradt főtömege még igy is impozáns látványt nyújt. Sajnos a halmot boritó akácos mind a tájképi értékét, mint pedig a holmot boritó löszgyopvegetáció gyomositásával annak botanikai jelentőségét erősen rontja. Az akácos aljnövényzetét sürü csalános és a rc-gadós galaj /Galium aparina/ képezi, Ennek ellenére az akácmentes foltokon virul a löszgyepnövényze;: Stipa capillata, Marrubium peregrinum, Phlomis tuberosa ? Agropyron pectinatum, és Kochia prostrata foltjaival . @ Törökbcri-halo m /91,1 m/: Karcag és Kunhegyes .határán, az É-D-i irányú egykori földút /hajtóut/ mellett fekszik uz a csaknem szabályos alakú halom. Kár, hogy a K-i oldalát még a hajdani ut kialakitás során /pedig ez földút!/ bevágták«, v
