Dr. Tóth Albert: A Nagykunság keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1084-2008

14 ™o e -haloki : Karcag DNy-i határrészén, a Tarattyu úttól D-re, sziki legelőkkel övezve, a Magyar-Bolgár Mg-Tsz juhászatához közel fekszik ez a természetes alapú /infúziós löszlaponyag/ alacsony halom. Nevét feltehetően a hajdani csikvermekről kapta. A Nagykunság mocsaras vidékén a csikászathoz kapcsolódóan gyakoriak voltak a csikvermekr Erre utal a gyakori vermes-hát, vermes -halom elnevezés is. 4./ Roncsolt, vary naryrészt elhordott halmok, de .jelentős botanikai értékkel @Ágo

ta hal

om /92,4 m/: Karcag határában, a Nagykunság-vidék legkeletibb részén fekszik a Hortobágy-Burottyó főcsatorna jobb oldali töltésén kivül. Tőszomszédságában állott az 1950-os években lebontott Ágotacsárda. A halomtól D-re, kb

e 100 m-re attól áll még ma is egy roskatag fciiid, amelyen egykor fontos átkelőhely volt a Hortobágy-folyón. Itt vezetett át a Nádudvar irányába a debreceni országút. /Ezen az uton haladt Kossuth Lajos is, amikor a kormány 1849 tavaszán Debrecenbe költözött./ A halom nagykiterjedésű, de a többszöri földmunkák miatt eredeti formáját elvesztette. A K-i részét a töltés épités során levágták, itt most ut vezet keresztül. Csúcsán magassági jegy. A halom tetejét, K-i és D-i oldalát akác erdő fedi. Az É-i oldalon, a jelentős háboritás ellenére értékes löszgyepmaro.dványok találhatók, Salvia nemorosa /ligeti zsálya/, Marrubium peregrinum /fehér pemetefű/, s a még értékesebb Phlomis tuberosa /macskahore/ foltjaival. (g Gergely-halo

m /93,8 m/: Tipikus határhalom a karcagi, kunhegyesi és a kunmadarasi határ találkozásánál. A környék legjelentősebb halma volt 1982-ig. Ekkor valamelyik /?!/ tsz a halom K-i, DK-i részét megbontotta,