Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008
2 6 пек elvonultával a talaj kezd kiszáradni, a talajban lévő hig sóoldat egyre töményebb lesz, A kationok koncentrációja egyenlő arányban növekszik mindaddig, amig a jelenlévő anionok minőségétől és arányától függően a legkisebb oldékonyságu só még nem kezd kicsapódni, Mivel a leggyakrabban a HCO^ , és SO^ anionok fordulnak elő a területen a talajszelvényben illetve a talajvízben, ,a talajoldat betöményedése során a Ca, Mg és Na-ionok közül egyre inkább a Mg, Na, majd a Na viszonylagos mennyisége megnő az abszorciós komplexusban. Hasonló irányban hat a kapilláris vízáramlás is, mivel egyre feljebb haladva egyra inkább elpárolog és betöményedik, A száraz periódust követő nedvesebb időszakban azonban a szikesedés nem fejlődik vissza. Az ettől mélyebb helyeken az összegyűlő felszíni vizek valamint az áradások vize állandóan, vagy az év túlnyomó részében bőségesen nedvesítette a talaj szelvényt, A mélyebb rétegek vizei igy kapilláris utón nem emelkedhettek fel nem száradhattak be, és nem szikesedhettek el, A térszint helyzetétől függően ezen felszíni vizek helyenként kisebb-nagyobb vastagságú vizréteget alkothattak egész éven keresztül, mig másutt a száraz nyári időszakban felszíni vízborítás nem volt, csak vizenyős rétek keletkeztek. Ennek megfelelően alakultak ki a láp-I talajok és a rétitalajok, Ecsegpusztán főleg a szolonyec talajok, valamint a rétitalajok és ezek átmeneteit képező változatok fordulnak elő zömmel. A két legtipikusabb talajféleség egy-egy szelvényének vizs gálati eredménye: a,/ Szolonyec-talaj /А feltárás helye: Terehzug, Csikóteleptől 100 m. Kopár-legelő, A szelvény mélysége: 150 cm. Pezsgés 40 cm-től gyengébben, 60 cm-tői erősebben. Fizikai talajfélesége: nehéz agyag. Humuszréteg mélysége 70 cm,/
