Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

VÍZRAJZ A terület vizrajzi főtengelye a Tisza. Az ősfolyó mintegy 20.000 éve még a mai Apavára-Bucsa alatt folyt el. Ennek az ős-Tisza medernek a későbbi Berettyó-meder kialakulásában volt döntő szerepe. A szintén ős-Tisza mederben folydogáló Hortobágy ugyanis az it teni lapályokon szétterült, vizét beleadta a Nagysárrét óriási mocsarába, melynek túlfolyója lett az ősi mederben folyó Berettyó. Határunk északkeleti részén a szikes mocsarakat a Zádor-ér és a Hortobágy táplálták vizükkel. A Hortobágy azonban gyakran nem a sa ját vizét, hanem a keleti-tiszai árhullámokat hozta medrében. Az itteni ártéri mocsarak a Disznórét, a Sós-fenék, a Vedres-fenék, a Zádor-lapos, a Tetves-zug, a Bengecseg és a Kunlapos voltak. A Sár réthez tartozott Magyarka, Hegyesbor, Apavára, Agyagos, 3otonás, Halas, Pene-sziget, Hattyus mocsárvilága. A kakati-villogói vizrajzi tengelyhez a Kara János, a Kecskeri és a Bige-fertő mocsarai tartoztak. A belvizmentesités közvetlenül az 1745-ös redemptio után kezdődött, amikor a kun városok Abádszalóknál elgátalták a Mirhó-fokot, ahol a Kakat éren lefelé elindultak a tiszai árvizek. Bár a gátat Heves megye 1776-ban csalárd módon leromboltatta, de az hamarosan újjáépült. 1816-ban a Hortobágyot is elgátolták a Tiszától. A legdöntőbb lépés azonban az volt, hogy az 1878-ban megalakult Hortobágy-Berettyóvidéke Belvizszabályozó társulat 1883 után csatornázta a Berettyó érintett szakaszát. 1892-93-ban elkészültek a vizenyős területek lecsapolásának tervei, melyek szerint 1893-95-ben megépült az I. és II. csatorna, 1895-97-ig a III. és a IV. csatorna. A kisebb belvizlevezető csatornák 1905 és 15 között épültek meg. Vizrajzi érték nem sok maradt. A Németéri csatorna észak-déli szakaszát gáton kivül keskeny füzes-mocsaras sáv kiséri. Ugyanott Ágotahalomnál van a Hortobágynak egy 2-3 hektáros kiöntése. A Hortobágy-Berettyó gátján belül helyenként ősibb lapályok vannak. Hegyesboron és Bugán fennmaradt néhány kisebb lapos. Az északi Nagy-legelő ebből a szempontból értékesebb: itt egy mocsaras lapályon még ma is lehet csónakot látni. Ecse-zug vizes élőhelyekben gazdag, különösen a Sós-fenéken és környékén. Jelentős mocsár és rét