Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

- 25 lep a 70-es évek elején jött létre, és a fészekcsinálók a bakcsók voltak. Ezek az ide 3 km-re délre eső Gyalpári-erdőből jöttek át, miután a gyalpári-halastavat kiszárították és átminősítették legelőnek. A gémtelepen egyébként - társbérlőként - az erdei fülesbagoly is megtelepedett. A karcagi Kecskeri-puszta valóban megejtő szépségű terület. Talajtani értékektől a tájképiekig minden bőven található. Különösen szépek a padkásodott szikesek, de akadnak kisebb löszhátak is. Szép "panoráma" nyilik a Kecskeri-tó gátjának tetejéről. Értékesek a vizi és a szikes növénytársulások, ám legszembetűnőbb a madárvilág gazdagsága. A legelők legközönségesebb fészkelői a búbos és a mezei pacsirta, valamint a bibic. Kisebb számban költ a barázdabil legető és a sárgabillegető, valamint a parlagi pityer. Vannak azon ban egészen értékes lakói a padkáknak. Dr. Endes Mihály megfigyelései szerint egy telepen költenek a székicsérek, sőt még ugartyúkok /Burhinus oedicnemus/ is élnek kis számban. Ez utóbbival - mivel rejtett életű madár - még nem találkoztam, székicsérrel viszont gyakran, néha még a szántók fölött is. A legelők gazdag nyul-pocok-ürge-állománya a ragadozók népes táborát vonzza a környező erdőkből, olykor sokkal messzebbről is. A leggyakoribbak az egerészölyv, a vörös vércse, valamint a kékvércse. Ezek fészkelnek is a környéken. Tavasszal, és nyár végétől kezdve egész ősszel, nagyobb számban láthatók kabasólymok. Kedvenc ülőhelyük a Karcagpusztai-ut mellett futó villanyvezeték. Nyáron néhány barna kányát /Milvus migrans/ is megfigyelhettem. Jóval rit kább rokonának, a vörös kányának /Milvus milvus/ 3 példánya vadászgatott szeptember elején a Bócsai-legelőn. Augusztusban egy parlagi sas is meglátogatta a Kecskeri-pusztát. Van két egészen ritka, csak több évben egyszer mutatkozó ragadozómadár-vendégün'k is. Ezek közül a fehérfarku ölyv /Buteo rufinus/ valamivel gyakrab ban elkóborol, fakó keselyű /Gyps fulvus/ viszont csak elvétve kerül a szem elé. A legelők felszántása - szerencsére - nincs tervezetben. Néhány erőgép azonban hatalmas földkotró munkálatokat végzett a forgalmas betonút közelében. Ugyanitt meszezéssel javitják a talajt. A helytelen gazdálkodás miatt egyes helyeken gyomosodás lépett fel. En-