Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék nyugati és északi térségének halmai (A tiszai dűnés vonulat) – állapotrögzítés (2008) / 1078-2008

Kettős, halo

m, / ? m/ Ujszentgyörgy Kettős nevű határrészén emelkedő szabályos, tekintélyes méretű halom, csúcsáig müvelik. /1987-ben lucernaföld borította az egész halmot és a környékét is./ Mggassági jegy nincs rajta. fal) Kettős halo

m /98,1 m/ Tiszaigar K-i részén, a Sarkad-Sároséri főcsatornától délre emelkedik. Impozáns méretű, szántott halom. Környezete homokhátas szántott terület. fa Kilátó halom /Schl

eimin

ger haló

m/ /94,4 m/ Tiszafüred K-i részén, az un. Kilátó határrészen emel» kedő különös halomképződmény. Alapját a Csattag mocsár déli peremén emelkedő homokvonulat kiemelkedése képezi. Erre a természetes hátra emelték /pontos ideje ismeretlen!/ az első halom magaslatot, s ezt az 1950-es években egy víztároló épitése során tovább magasították. A Kilátó név valószinüleg a pásztoroktól származik, a Schleiminger név, egy tiszafüredi földbirtokostól, az egykori tulajdonostól ered. A területen a tiszaörsi Petőfi Mg.Tsz juhászata van. (fh) Király halom /101.8 m/ Abáászalók K-i részén, a Csordás fertőt követő homokvonulat markáns kurgán jellegű kiemelkedés. Csúcsán kő, amely körül kórós gyomtársulás. Környezetét kiterjedt szántók foglalják el. Meredek oldala ellenére csúcsáig szántott halom.