Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék nyugati és északi térségének halmai (A tiszai dűnés vonulat) – állapotrögzítés (2008) / 1078-2008
3#/ A müveléa miatt alacsony, de még alapjaiban ép halmok Az előbbieknél alacsonyabb /általában 90 m t>sz.f, magasság alatt/, de szabályos, ép formájú, lankás lejtőjű kiemelkedések. Feltehetően eredetileg sem voltak tul magasa k. Általában a nagyobb halmok kisérői. Mivel ezeket a halmokat már régóta szántják, igy az idők folyamán erősen lekoptak, felső kulturrétegük nagy területen széthordódot t. 4#/ Ronosolt, vagy nagyrészt elhordott halmok, de jelentős botanikai értékkel Egy részük már régen roncsolódott /pl. töltés és ut épités, amatőr régészkedés, erdősités-parkositás,stb./, más részük napjainkban vált torzóvá. Ennek ellenére egy-egy ilyen halom szinte u tolsó menedéke a löszgyepvegetációna k, ezért oltalmat érdemel nek, /Főleg Agropyro-Kochietum prostratae társulás, továbbá Stipa capillata foltok»/ 5./ Részben elhordott, erősen megbolygatott, jellegvesztett halmok Károsodásuk nagymérvű, a halom tekintélyes része már hiányzi k. E jellegvesztés miatt már tájképileg sem keltik a halom benyomását. A még épnek tekinthető halmok is erős kulturhatást mutatnak. 6*/ Halomroncsok, ma már jelentősebb érték nélkül Egykor jelentős halmok voltak, jelenleg alig észr evehető kiemelkedése k» Legtöbbször gazos gyomtársulás jelzi hollétüket.