Nagy Julianna – Szabó Tünde – Licsák Mária: A tiszaföldvári halgazdaság története (2008) / 1073-2008

A halastóban található halak nagy többségét az itt felnevelt ponty és busa alkotja. Rajtuk kívül találhatunk még itt más, az állóvizekben igen gyakori halfajt. Ezek közül kiemelkedik a szürkeharcsa vagy közismertebb nevén lesőharcsa. Nem nemes halaknak számítanak a különböző növényevő és és ragadozó halak. Ilyen például a kárász, a keszegek különböző fajtái és a törpeharcsa, valamint a süllő. Náhány szó a halfajokról: A ponty: Hazánkban a legfontosabb és legismertebb hal. A ponty igazi hazája a Távol-Kelet, már sok évszázada szaporítják. Hazánkban sok fajta ponyt él, amelyek több szempontból rendkívüli mértékben eltérnek egymástól. A nyurga ponty testének hossza átlagosan négyszerese a magasságának. A tőponty testhossza háromszorosa, a tógazdaságokban kitenyésztett nemes pontyok testhossza kétszerese a magasságának. A tógazdaságok tenyészpontyainak horgászati szempontból is nagy a jelentőségük. A nyugaponty igen lassan nő. Ot-hat nyaras korában éri el a 30 cm-es hosszúságot, amikor is súlya 70-80 dkg. A tógazdasági nemes ponty jobban értékesíti a táplálékot, háromnyaras korában többnyire meghaladja a kilogrammos súlyt. A pontyot a tógazdaságokban mesterségesen szaporítják, amihez mindig a megfelelő példányokat válogatják ki. A nemesített ponty magasabb hátú, így több a hús rajta. Másrészt a pikkelyek olykor csak a hátvonal hosszában sorakoznak. A meglevő pikkelyek nagyok, ezért az ilyet tükörpontynak nevezik. A bőrpontynak nevezett változatnak egyáltalán nincs pikkelye. Halas vizeinkbe mesterségesen szaporított fiatal pontyokat helyeznek ki, ezek akadnak a horgászok horgára.