Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008

-11répahéz kapacitását. Bővítik az usztatókat, növelik a szállítóberendezések számát. Jelenlegi szafsszios d If fúzió he lyett-, sokkal gazdaságosabb - folyamatos fflffuzlót vezetik be, Az idén 2 ülepítőt, 3 félotumat8 centrifugát, 5 e Imosz Iva ttyut helyeznek üzembe, importgépeket ls szereznek be, s a még meglévő gépek karbantartásáról is gondoskodnak» A papírgyárnál a felszabadulás után aránylag h> mar sikerült helyreállítani a háborús károkat, és 1945 ,a .1,-én az I.sz. papír gép, majd nem sokkal kés ebb a II ,sz ,pa pírgép ls megkezdte a termelést, Kezdfeésben nehéz problémát jelentett a szén fblyamatos beszerzése,azonban cellulózzal és facsis zola tts 1 a gyár Jól el volt látva. Ismét jelentkeztek a veszteséges termeléssel együtt Járó gazdasági nehézségek. Azonban hid) a vizsgálták felül a szakemberek ezt a jelenséget, a veszteséges termelés magva visszanyúlt a korszerűtlen I.papirgép építésére, illetve üzembe helyezésére» Az államosítás után a la pjéban véve nagyot fordult a kocka^ ebben a gyárban is, /A gyér első munkésigazgat ója !/ Nemcsak a murikések vették tulajdonukba a gyárat és lette kannak igazi gazdái,hanem egy olyan egészséges fejlődési folyamat Indult meg .a melyet a \pkés rend sókaaem t úl~oÚ volna végrehaj tan

j , Az emberek u.lra blzác odnl kezdtek,nem jféltek már a. üzem beszüntetésétől. Tudták,hogy majd megkeresik a vesztegég okát, és ott kezelik a tünetet,ahol a tényleges bajok vannak» /Ma mér megemlíthetjük, hogy a szívós munka ered mélyeképpen nyereségesen termelnek, sőt az üzem dolgozói - mint amak tulajdonosai — a többletnyereségből 1956-ban egy havi nyereségrészesedést kaptak/« A megalakult és megerősödött üzemi bizottságok és pártszervezetek mozgósították a dolgozókat a termelés fokozásáért, a gazdaságos termelésért és az örifcöltség csökkentéséért» Ennek a mozgósításnak az eredménye mm is maradt el. Az államosítás utáni ütemes fejlődést l95o-ben némileg visszavetette a korszerűtlen papírgyárak egyik legkegyetlenebb ellensége: a t.üz. Szerencsére e miatt nem sekáig állt á gyár, a felépített t.üzfal megakadályozta a t-,üz továbbterjedését,Így 8 két lényeges termelőegység: a két'paplrgép és a kiszerelőterem berendezései sértetlenek maradtak. Az uj tulajdonosok elsősorban a korszerűtlen termelés körülményeit igyekeztek felszámolni, £ tűz után az újjáépítésre tömegesen jelentkeztek a gyér dolgozói. Az akaratnak és az összefogásnak az újjáépítő brigádok olyan példáját adték,amit csak aranybetükkel lelB t a pfcpirgyér történelemkönyvébe beirnil A társadéi munkásokon kívül a szomszédos gyárak hegesztőket ,asztalosokét, villanyszerelőket és egyéb munkásokat adtak kölcsön» Hem egészen egy hónapi állás után megindult alfc.sz.paplrgóp. Az I.papirgép április elején kezdett ismét papírt termelni. A tűz miatt mintegy l

y2oo.ooo Ft volt a kér. A munkások ixonban űrré lettek a nehézségeken, töretlen lendülettol tovébb vivték a harcot a termelés növeléséért !, E nagyszerű munkaverseny eredményeképpen a tűz ellenére is túlteljesítették előző lvI termelési eredményüket, s az év végére több mint 900 to papírral gyártottak többet,mint 1949-ben ! A veszteség felaz&molésa érdekében a kitűzött oél: bővíteni a termelést» 1