Kemény Mária: Törökszentmiklós Szenttamás-puszta, Anna-major, Almásy-kastély (2008) / 1051-2008

- 2 sitésére azonban csak 185o-ben került sor. Amikor a város megváltotta magát, a család elhagyta városi házát, s a környező pusztákra, elsősorban Szenttamásra helyezte ki intézőségét, s lakását. A városi kastélyt az 185o-es évek elején átadja a városnak, mely az un. második városháza hivatali helyiségeit helyezi el benne. Ebben az időpontban játszódik le tehát egy olyan változás, melynek következtében Szenttamás-pusztán jelentősebb épület keletkezését várhatjuk. A kiterjedt Almísy család, melynek első cimerlevele 1677-ből maradt fenn, birtokokkal rendelkezett Magyarország több megyéjében, igy Heves megyében /Pásztó, Mátraverabély/, Zemplénben /Szerencs és Zsadány/, Békésben /Kétegyháza, Sarkad/, és a nagy területű törökszentmiklósi uradalommal Szolnok megyében. A család két tagja, Almásy János / + 1765/, és Almásy Ignác /1751 - 184o/ grófi rangot szerzett, s ettől kezdve a család grófi és nemesi ágakra szakadt. A törökszentmiklósi uradalom birtokosai a grófi ágból kerültek ki, de az egész család Törökszentmiklósról és Zsadányról vette nemesi előnevét, praedicotív; A vagyont, s a földbirtokukat a család nagy vagyonszerzői végrendeleteikben azzal a megkötéssel hagyták az utódokra, hogy azokat soha meg ne osszák egymás között. Mégis, a család egyes ágainak az 182o-as évektől egyre növekvő eladósodása, majd az 184o-es évek végétől évtizede» ken át húzódó csődperek , továbbá az ősiség eltörlése ar-