Hudra Nikoletta: Vásárhelyi István élete (2008) / 1048-2008

- 4 hogy a dolgozat hűen adja vissza a megfigyeléseket." Érdemes egy kicsit elidőzni ezen a bemutatáson, hiszen Vásárhelyi későbbi sorsára vetett árnyékot. A látszatra jóindulatu bevezetés tragédiába torkollott. A XX. század egyik legkiemelkekdőbb zoológusát egész életében nem volt hajlandó befogadni a "hivatásosak" táborában. Minden megpróbáltatáson felülkerekedő tehetségével és akaratával egész életében egyedül maradt. Véghelyi Lajos 1940-ben bekövetkezett halálával elveszti egyetlen tudományosan képzett és őt egyenrangúnak elfogadó támogatóját, akivel alkalmanként anyagot, gondolatot cserélve kontrolálni tudta önmagát. Hatalmas munkásságában elkövetett néhány tévedése is oda vezethető vissza, hogy a tudományos társaságok kizárták, sőt be sem fogadták őt a hivatásosok táborába, hisz nem volt szalonképes, csupán tehetséges megfigyelő, akit Éhik igazitott útba. Életét leginkább Petőfi Sándor egyik szép versével jellemezhetjük. Petőfi Sándor: Magány Messze, messze a világ zajátul E kis faluban, Itt kivánok élni ezentúl Csendben, boldogan Boldogan! mert sej a nagyvilágban Boldog nem valék Üldözött az utcán és szobámban A föld és az ég Összeszedtem végre sátorfámat S szépen megköszönném, S itt vagyok ahol a nap ujratámad Életem bus egén Szent magány! hegy láncaid tetőin Át nem látnak ők, Szivtelen rémarcu üldözőim A hitelezők Éhik Gyula Vásárhelyi és Véghelyi gyűjtése alapján elsőnek irja le hazánkban uj fajként a keleti cickányt, és a mezei görényt, Vásárhelyi pusztapói, jászberényi, Véghelyi, esztergomi bizonyitó példái alapján. Vásárhelyi ezenkivül nemcsak gyűjti, de meg is figyeli a faj életmódját, és pusztatói két éve alatt Éhiknek irt leveleiben rendszeresen pon-