Hudra Nikoletta: Vásárhelyi István élete (2008) / 1048-2008
- 10 minden alkalmat megragadott azért, hogy ezekről az állatokról minél többet irjon és beszéljen. Ennek jegyében irta meg 1965-ben a "Kétéltűek és Hüllők hasznáról és káráról". A könyv magánviseli azt az eredeti szándékot, hogy folytassa Herman Ottó életmüvét. E témában ez az egyetlen könyv amely nagy tudományos igényességgel lett megirva, de mint Vásárhelyi István legtöbb Írásában, ebben is el tud igazodni egy olyan ember is, aki nem foglalkozik az állatvilággal részletesebben. V. A természet ismertető néptanitói "magyarázói" tervékenysége Vásárhelyi István egész életében mindent megtett annak érdekében, hogy minél többet irjon vagy beszéljen az élővilágról, és hogy tapasztalatait, vizsgálatainak eredményét minél szélesebb körben megismerjék. Nagyon nehéz a munkáit különválasztani tudományos értekezésre, és ismeretterjesztő Írásokra. Mégis, ha megpróbáljuk a határvonalat meghúzni, akkor azt csak azzal a feltétellel tehetjük meg, hogy felhívjuk a figyelmet: egyes témáról érdemes minden írását elolvasni, mert még a tudományos kutatók is nem egyszer fontos adatokat találtak az ismeretterjesztőnek itélt írásokban. Összegzésül elmondható, Vásárhelyinek 62 tudományos dolgozata és 84 ismeretterjesztő irása jelent meg az életében. A meg nem jelent írásainak számát nehéz meghatározni. Vásárhelyinek két nagy hallgatási időszaka volt. Az első 1936. után, amikoris elmélyült a vita Vásárhelyi és Éhik között a nyest és a nyuszt párzásának idején. Sajnos ez a vita mind a két fél részéről tulment bizonyos határokon. A vita egyesélyes voilt abban az adott szituációban: csak Vásárhelyi húzhatta a rövidebbet. Csak álnéven írhatott. A két álnév: Berényi Vilmos, és Újhelyi István. Ebben az időben csak a Növényvédelemben publikálhatott saját nevén. E lap egyik főnöke ugyanis Véghelyi Lajos, aki igazi barátja volt Vásárhelyinek 1940-ben bekövetkezett haláláig. Második nagy hallgatása 1548. és 56. közötti időszak. Vásárhelyi ezt az időszakot ugy jellemezte, hogy a rettegés időszaKa még a Garadna-völgybe is felhatott. Ezekben az években sokat gyűjt, és segit másoknak. Ezen időszakban egy uj nemzedék lép ki a tudományos életbe, amelyeknek szinte minden tagja megfordult a Bükkben Vásárhelyinél. De publikálási lehetőséget mégsem kapott.