Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 5 D. • Zxor. -60. \ "eltakarítják", s mint szervetlen anyagokat juttatják viszsza a természet körforgásába. Ilyenek a tölcsérgombák /Clitocybe/, a csiperkék /Agaricaceae/, stb. Természetesen a táptalaj, és ökológiai igényük szinte fajonként más és más. A galócák /Amanitaceae/, a galambgombák /Russulaceae/, a tinó

rut /Boletaceae/ stb. előfordulása már nem szemlélhető ilyen nagy térben. Ezek jelenlétére csakis ott lehet szamítani, ahol a gomba és növény társulására /legtöbbször fafélékkel/ lehetőség van, tehát előfordulásuk - a lagyszérú növényekhez kapcsolódók kivételével - érthetően az erdős területekhez kötődik. A gyökérkapcsolt /=mikoriza, vagy régebbi elnevezéssel; szimbionta/ életmód lényege: egymás táplálkozási igényeinek kielégítése, elősegítése. Az élősködő /parazita/ fajok, - pl. taplófélék /Polyporaceae/ stb. -, más élőlények /elsősorban fák/ testén telepednek meg, és fonalaikkal azok sejtjei közé behatolva, a gazdanövényre káros életmódot folytatnak. Más élősködő gombafajok /pl. az erdei szömörcsög, =Phallus impudicus, és a pecsétviaszgomba, =Ganoderma lucidum,/ a fák gyökérzetén élnék, úgynevezett gyökérparaziták. Mindezek ellenére a nagygombákra nem mondható ki általánosan a hasznos, illetve káros jelző, hiszen ezek megítélése, az ilyen jellegű megállapítások helyénvalósága, nem szubjektiv emberi nézőpont kérdése. Természetesen az elmondottakon túlmenően még sokáig sorolhatnám a gombák élet- és egyéb tulajdonságait, amelyeket nem ártana szinte mindenkinek altalanosságban ismernie /pl. egyáltalán növény-e a gomba, annyi, az állatvilág-