Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 3 tVJ>-: Zjzr. - so. A gombákról általában Az emberek többsége a gombákat ehető, illetve mérges voltuk szerint csoportosítja, hiszen a gyakorlatban "csak * ezek a tényezők jelentősebbek". Pedig ez koránt sem így van! A gombák népes világában a nagyobb termetű úgynevezett nagygombák között valóban vannak jó, ehető, de életveszélyesen mérgező fajok is, ám a gombavilág legnagyobb része olyan fajokból tevődik össze, amelyek egészen más, ugyanakkor mégis nélkülözhetetlen sajátságokkal rendelkeznek az emberiség számára épp úgy, mint a természetben az életközösségek számára is. Ha csak a valódi gombák /Eumycota/ keretein belül szemlélődünk, akkor is a világon eddig ismert kb. százezer faj legnagyobb részét az egy, vagy többsejtű, kevésbé fejlett gombák alkotják. A gombák jelentősége — többek között — azért nagy, mert a természet körforgásában egészen különös, szervesanyag-lebontó szerepük van, ugyanakkor az ember számára hasznos vagy káros szerepük sem elhanyagolandó, hiszen a tésztát megkelesztő élesztők /Saccharomycetes -ek/, illetve a borerjesztő fajok éppen úgy a gombavilághoz tartoznak, mint az élelmiszereinket tönkretevő egyes penészfajok /pl. Mucor racemosus, Rhizopus nigricans stb./, vagy a szőlőperonoszpóra és társai /=Peronosporaceae/, egyes rozsdagombák /Uredinales sp-k/ stb. A nagygombákra jellemző, hogy testük mikroszkopikus vékonyságú - többnyire fehér - fonalakból /hifa -kból/ épül fel, amely a táptalajban /föld, avar, fa, s egyéb korhadó anyagok,/ mint laza micéliumhálózat /=tenyésztest/, a