Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 24 kJ ~QO. csapadékszegényebb és szárazabb-melegebb időjárása követ•jr keztében lényegesen megritkult ; magam is hasonló tapasztalatokat szereztem a Borsóhalma-Négyszallás térségi réteken. Ellenben az A. xanthoderma /Karbolszagú, v. Sárguló csiperke/ úgy tűnik terjedőben van, s egyre gyakrabban kerül elő a gombaszedők révén /nem egyszer az A. campester -rel együtt található az élőhelyeiken/. Az Agaricus cupreo-brunneus /Bíborbarna csiperke/ mifelénk viszonylag ritka, s eddig csupán a Négyszállás tájéki rétekről került elő általában kora ősszel, miként az A. bernardii is /=Sziki csiperke,/ azzal a különbséggel, hogy ezen utóbbi faj olykor igen nagy mennyiségben található. De egyéb szikes területeinken is megtalálható, így pl. a Hajta mocsár természetvédelmi terület egyes részein is /Buschmann Ferenc szóbeli közlése/. Az Agaricus bitorquis /ízletes csiperke/ is sokfelé, szinte mindenütt /még a varos belterületén, olykor a járdalapok közül kibújva!,/ megtalálható; közönséges, de seholsem tömeges. Elterjedése inkább az erdőkhöz kötődik az Agaricus haemorrhoidarius /Lomberdei csiperke/ -nak; az ilyen élőhelyeken mindenütt gyakori júniustól szeptemberig, főleg az Öregerdő térségében. Ugyancsak általánosan elterjedt /hasonló élőhelyeken/ az A. arvensis /Erdősaéli csiperke/, amelyet különösen a Zagyva folyó Hűtőgépgyár felé eső partszakaszának fás-bokros ligetrészein - főként szeptemberben - nemegyszer tömegesen találtaip. Két ritkább Agaricus fajt kell még külön megemlítenem; az A. praeclaresquamosus- /Tintaszagú/, és A. pilatianus/Krómsárga csiperke/ -t, melyeket eddig csak Jászberény