Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

I, FEJEZET I, VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSI JAVASLAT ÉS INDOKLÁSA 1,X A terület legfőbb jellemzői, értékei Ecseg-puszta a Hortobágy-Berettyó középső szakasszának, egyben a tiszai Alföldnek igen karakterisztikus tája. Szűkebb értelemben a Villogó csatorna torkolatától a turkevei ballai hidig húzódó 26 km hosszú kanyargós folyószakaszt foglalja magába az árvizmentesitő gátak között, a hozzá közvetlenül kapcsolódó gáton kivüli ősgyep és erdő területekkel. Tájföldrajzi és vizrajzi értelemben a Közép-Tiszavidék keleti határát képezi; tipikus peremövezet a Nagykunság, a Hortobágy és a Nagy Sárrét között. Két nagy vízrendszer, a Tisza és a Körös-Berettyo között teremt kapcsolatot, A táj kialakításában, formálásábaja is e két vízrendszernek volt döntő szerepe; földtani, vizrajzi és településföldrajzi jellegét is egyaránt ez határozta meg. Igazi pusztai táj. Nyolcvan évvel ezelőtt: "ez a terület óriás volt, de most szélei felől évről-évre összébb szorongatja az eke, el-elszakitva néhány ezer holdnyi legelőt, összébb szorítva egy földdarabot, melynek élete tele volt ősi elemekkel s éppen ezért messze bevilágított a letűnt korszakokba," Ezeket a sorokat Ecseg kiváló ismerője Herman Ottó Írja 1899—ben, A magyar ősfoglalkozások köréből cimü munká j áb an, Az emberi beavatkozás következtében elindult egy folyamat: a táj pusztulása. Többen meghúzzák a vészharangot, jelzik a veszélyt, de szavuk pusztába kiáltott szó marad.