Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

- 42 c/ Mocsáiiétek /Alope cure tum pratensis/, Sziki szolonyec rétek /Agrosti-Alopecure

tum pratensis/, d/ Szikes pusztaiétek /Achilleo-Festucetum pseudovinae, Artemisio- Festucetum pseudovinae/, e/ löszpusztagyepek /Salvio-Festucetum rupicolae/, f/ Fehérnyár>as füzliget erdő /Salicetum albae-fragilis/ és /Lemiio-Urticularietúra, Myriophyllo- Potame

tum/» g/ Telepitett erdők a/ Nyiltvizi társulások Ecseg-pusztári, mivel a szabályozási munkálatok során kanyar levágás nem történt, viszonylag kevés riyilt viz felszínnel találkozunk. Állandó jellegű nyiltvizet a folyó gyorsabban áramló helyein, illetve elöntések után a kubikokban találunk. Ilyen helyeken gyakori, /különösen ahol a vízfolyás lelassul/, törlődik össze nagy tömegben a b

ékalencse /Lemna minor, Lemna trisulca/, a békatuta

j /Hidrocharis morsusranae/, a fésűs békaszől

ő /Potamogeton peetinatus/. Ujabban terjedőben van a súlyo

m /Trapa natans/ és a rucaörö

m /Salvinia natans/. Különösen árvizek után érdekes látvány a nád és gyékényfalakra rakódott, hálószerű bevonatot képező tócsaga

z /Ceratophyllum submersem/, a sül— lőhiná

r /Myriophyllum spicatum/, a tófona

l /Zaniche

Illa palustris/ és a. különféle csillárkamosza

t /Zygnema sp, Spi— rogyra sp/ igen nagy tömege» Ez utóbbiak csoportosan nőnek, és viz alatti gyepet alkotnak.