Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

16 mutatja, hogy ez nagy jószágtartó központ volt a vallásalapi bérlők idején, J

elentős területe nyúlik be a Berettyó kanyarulatába. Ez ma ártér

, a la\ . I kosság hullámtérne

k nevezi, A Füzestón a Gulyagáton át járt be a legelő jószág erre a területre, Ma a védgát egy szakasza, amely áthalad a Füzestón az a gulyagát. Nevének eredete tisztázatlan. Sem a szájhagyományból, sem a természeti adottságokból nem lehet arra következtetni, hogy itt valaha is szőlőt termesztettek volna. Lehetségesnek tartom, hogy nevét a Berettyó part egykori ligeterdeiben gyakori, fákra felkúszó vadszőlőjéről /Vitis silvestris/ kapta. Ez annál is valószinübb, mert a fehérnyáras ligeterdőnek ezen a folyószakaszon maradt fent legszebb állománya, b,/ Kenderessziget Szántó, erdő és a Nagykunsági Állami Gazdaság kiépített központja. Nevének eredete az ecsegi öregemberek feltételezése szerint, hogy itt valamikor sok kendert termesztettek. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ide nem messze fekvő Barnasziget is a legutóbbi időkig kitűnő kendertermő hely volt, s erre Kenderesszigetnek a földje is alkalmas. Nevét azonban mégsem innen kapta, Ecsegnek ezt a részét kenderes! lakosok bérelték 1823-tól 1836-ig, Róluk kapta a terület a Kenderessziget nevet. Később, egymást váltva bérelték, legtöbbször kevi emberek. Jelentősége a Kisújszállás— Dévaványai vasút és müut megépitése után növekedett, Itt létesült a vidék első állami gazdasága, amelyből kinőtte magát a 9219 ha-ron gazdálkodó Nagykunsági Állami Gazdaság,