A Hortobágyi Nemzeti Park vízimadárvilága (2008) / 1036-2008

v/ ' 1' ^ A környék településeinek fontos építőanyaga volt. A gépesítés — amely nagy összefüggő területeken okoz tarvágást — természetvédelmi szempont­ból gondot jelent, de a megrövidült termelés biztosítja a fészkelési időszak kezdetének teljes háborítatlanságát. Minden télen fontos természetvédelmi munkánk a jelentősebb fészkelőhe­lyek (nagykócsag, vörösgém) körülhatárolása, s megóvása a letermeléstől. A nyílt víz úszó hínárnövényzetén költ a Jattyúszerkő (Chlidonias hybrida). Nagy, 200—250 párból álló telepeikhez gyakran társulnak kormos szerkők (Chlidonias niger), s alkalmanként fehérszárnyú szerkők (Chlidonias leucop­terus) is. Velük mintegy közös telepben megtalálható mind a négy hazai vöcsök fajunk. Különösen értékes a 20—30 párra tehető vörösnyakú vöcsök (Podiccps griseigena) állomány (7. ábra). A fentiekben a néhány legjelentősebb mocsári fészkelő fajt soroltuk fel, de nem lenne teljes a kép, ha a rét-zóna néhány különlegességét nem mutat­nánk be. 1971-ben sikerült bizonyítani itt a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) fészkelését, ma az egyetlen ismert hazai fészkelőhelye ennek a 6. ábra. Barkós cinege (Panurus biarmicus) fióka 13

Next

/
Thumbnails
Contents