A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008

- 11 - \ területein - részben réti talajok, másrészt pedig olyan talajok képződtek, melyeken a réti hatás kimutatható. A réti talajok duzzadó és zsugorodó képességüknél fogva átnedvesedve eltömődnek, a vizet nem tudják átereszteni. Ilyen helyeken a szomszédos terrületekről összefutó vizek összegyűlnek, s igy késő tavasszal felszáradó vizek összegyűlnek. A löszhát csrnozjom talaj

3 is réties jellegűek. Sötét barnás-feketf_ szinüek, a szántott szint gyakran szürkésbarna, • szerkezetük szemcsés, vagy tömötten morzsás. A humuszos szint vastagsága 60-100 cm, alsó részében gyakran agyagosodott. Az A szint humusztar talina 4-5 °í , lefelé fokozatosan csökken. A felső szintek sok esetben telitetlenek. Az 1 m alatti mélységben megnő a kicserélhető magnézium mennyisége. A réti talajok mellett gyakoriak a szolonyeces réti talajok és szolonyecek. Helyenként-homoktalajokat találunk, melyek egy része meszes futóhomok, más része humuszos homok. A Tisza 11. Vízlépcsőhöz csatlakozó Jászság mélyebb fekvésű területén a talajtakaró szintén tarka képet mutat. Előforduló talajtipusok a réti csernozjomok, a réti és szikes talajok, valamint a réti öntésekA réti öntés talajok kicserélhető kationjai között a kalcium van túlsúlyban, majd ezt követi a magnézium, ami az 5-érték 20-30 %-át teszi ki. A humuszos szint mélysége változó, általában 30-50 cm, humusztartalma 3-4 \. A szelvényekben a t

n l

ajviz állás a folyó vizszintingadozásának függvénye. A szlonyeces szelvények a réti talaioknál magasabb fekvésben fordulnak elő. A Tisza II Vizlépcső tó

rségének talajait a talajtakró változatosságát Stefanovits és Szűcs (1960) genetikus talajtérképe mutatja be (Kiskörei Vizlépcső hatásterülete, a duzzasztás hatásci;- környezetre. Összefoglaló jelentés, 1987; 2-3-4 melléklet). A talajok termékenységét - mind kedvező, mind kedvezőtlen