A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008

- 25 - \ u- M.-w. 2.2.4. Klimatikai viszonyok A Kiskörei-tározó megépítése után másfél évtizeddel felvetődött a kérdés, hogy ez a hatalmas létestmény milyen hatást gyakorol a környező terület mikrometeorológiai, mikroklimatológiai viszonyaira, mennyiben változtatja meg a partközeli térség légköri paramétereit. Vizsgálatunk további tárgyát képezi a bekövetkezett változások mértékének és kiterjedésének becslésén kivül az, hogy élet egyéb területein (mezőgazdaság, idegenforgalom stb.) milyen hatásokkal kell számolnunk. A feladat megoldására két lehetőség nyilik. A legkézenfekvőbb (és minden valószinüség szerint az egzaktabb) ut, megfelelően hosszú idősor birtokában a vizlépcső üzembehelyezését megelőző időszak meteorológiai adatainak összevetés az ezt követővel. Problémát jelenthet az adatok inhomogenitása, de ez megoldható az adatsor hosszának kellő megválasztásával. Sajnos a rendelkezésre álló legkorábbi mérési eredmények 1978-ból, tehát a megépités utáni évekből származnak, ezért ez a megoldási lehetőség nem állt rendelkezésre. A másik ut az időbeli helyett a térbeli összehasonlítás alkalmazása. A Kiskörei-tározó és környéke domborzati és klimatológiai szempontból homogénnek tekinthető (Péchely, 1981). Ha feltételezzük, hogy sz üzembehelyezés előtt nem voltak lényeges differenciák a mikroklimában, s pillanatnyilag komolyeltérések tapasztalhatóak a parthoz közeli és az attól távolabbi állomások adataiban, akkor ezek okozója a tározótó. Itt is merülnek fel problémák, hiszen a vizsgált terület egységessége és mezoléptéke ellenére bizonyos éghajlati elemeknél (pl. csapadék) megfigyelhető jelentős különbség 1973-t megelőzően (Kakas, 1960). A számításokhoz hét hidrometeorológiai mérőállomás (Kisköre, Sarud, Tiszaörvény, Erdőtelek, Kunhegyes, Tiszasüly, Jász-