Harka Ákos: Új fajok a Közép-Tisza halfaunájában (2008) / 1024-2008

- lo0«f- 2 megjelenésére.^ A későbbi években országszerte elszaporodott, s * ma mái- alig akad olyan vizünk, amely mentes lenne tőle. Tiszai előfordulásáról már évek óta tudunk, hiszen a halastavak lecsapolásával rendszeresen bekerült a folyóba is, de tömeges jelenlétét folyószakaszunkon csak 19b6 őszén észleltük. Eddig emiitett halaink emberi közreműködéssel kerültek vizeinkbe, a továbbiakban viszont olyanokról lesz szó, amelyek tőlünk függetlenül váltak faunánk tagjaivá. A törpe csíkot /Cobitis aurata/ az 192o-as években találták mep Európában, előbb a Balkánon, majd a Felső-Tiszában. Hazánkban Jászfalusi Lajos észlelte először a Kőtelek melletti Tisza-szakaszon, de felfedezése - talán a faj akkori ritkasága miatt - nem talált visszhangra, Vásárhelyi István sem tesz róla emlitést idézett tanulmányában. f'egfigyeléseink szerint a törpe esik terjedőben és szaporodóban van. Ujabb és ujabb lelőhelyeire derül fény, a közép-tiszai állományt Dedig jól jellemzi, hogy csupán a tiszafüredi öntözőrendszer kezdeti szakaszáról több száz példánya kerül elő évente.^ Terjeszkedőben lévő faj a Duna torkolatvidékén és a Fekete-tenger félsós parti vizeiben élő tarka géb /Proterorhynus marmoratus/ is, amelynek hazai előfordulásáról 167? óta tudunk. Érdekes, hogy miközben a Tuna mentén és a Dunántulon egyre több helyről mutatták ki, Kelet-Magyarországon továbbra is ismeretlen maradt, Első tiszai pldán.yai ugyan már 196o-ban előkerültek Szeged környékén?, de az észleléseket követő több mint negyed évszázados szünet alapján ugy tiint, hogy jövevény fajunk tiszai terjeszkedése megtorpant. 1967 augusztusában azonban váratlanul 11 példányt fogtunk belőle a kiskörei duzzasztó alvizén, ami annak lehetőségét is fölvetette, ho/ry halunk már a duzzasztó fölé is eljuthatott. Több alkalommal is próbálkoztunk felkutatásával a viztározó területén, kétszer pedig egészen a tiszalöki duzzasztóig végighalásztuk a folyót, de célunkat tekintv-e eredménytelenül. Végül mégis sikerrel zárült a kitartó keresés, ugyanis 19&7 novemberében ujabb példányára bukkantunk a tiszafüredi öntözőrendszerben, bizonyitva, hogy a tarka géb már a Kiskörei-viztározóban is él. Hitkán bár, de még Európában is előfordul, hogy a tudomány előtt isxRrKÜFK korábban ismeretlen, uj gex-inces állatfajra találnak a kutatók. 3z történt 1974-ben is, amikor Juraj Holcik és Karol Hensel egy uj durbincsfajt fedezett ^el a Luna szlovákiai szakaszán, melyet azután Hománia területéről is sikerült kimutat-