Béres Mária: Növények a gyógyászatban (kiállításvezető) (2008) / 1015-2008

kJ.-- - I9<?7 Betegség esetén nemcsak az ember, hanem az állatok is igyekeznek fájdalmukat enyhíteni. A ragadozó életmódot folytató kutyáknál és macskáknál különösen érdekes ennek az ösztönnek a megnyilvánulása. Megszokott táplálékuk helyett ilyenkor a füvek között válogatnak, s azok gyógyhatását "próbálgatják". Az ember is hasonló módon kísérletezve juthatott el a gyógynövények felismeréséig. Elsősorban a könnyen hozzáférhető és egyben hatékony növényeket igyekezett felhasználni. A sokszor évszázadokig tartó válogatás eredményeként a népi gyógyászatban ismert növények fontos gyógyszerészeti alapanyagokká váltak. A növények legegyszerűbb és legbonyolultabb szöveti felépítésű fajai között egyaránt találunk olyat, amely nélkül a mai gyógyító tevékenység elképzelhetetlen. Az egyszerű felépítésű gombák: a penészek termelik a legerősebb, és legértékesebb gyógyító anyagokat. Ezek a nagy biológiai hatású vegyületek /antibiotikumok/ a baktériumokra növekedésgátló hatásúak. Az emberiség mindezt régen felismerte, s a penészgombát évszázadok óta használta gyógyításra, bár hatásukat, erejüket nem értette. Régi feljegyzésekből kiderül, hogy a gennyedő sebekre penészes kenyeret raktak. "A penészgombában rejlő csodás erő meggátolja a gennyedést, gyógyítja a sebet" - olvashatjuk egy tanácsadóban. Falun régebben az is szokás volt, hogy a beteg baromfit penészes kenyérrel etették meg.