Béres Mária: Növények a gyógyászatban (kiállításvezető) (2008) / 1015-2008

•1015'löOi. MÚZEUM Ti&Lt*'v>u>vAR io 41 , Kulturális Tégelyek, drogok, a gyógykovácsok remekei Kultúrtörténeti értékek, érdekességek a kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeumban A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészitörténeti Múzeum 1985. januárjában alakult meg a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerésztörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905—1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. Lóránd Nándor 1966-ban kezde felkutatni, összeszedni a megye patikáinak régi bútorait, edényeit, leselejtezett munkaeszközeit, dokomentumait. Munkája eredményeként 1968-!ra már olyan jelentős mennyiségű és értékű anyag gyűlt össze, hogy az országos szakmúzeum Lóránd Nándort bízta meg az itt folyó múzeumi munkálatokkal. A Megyei Gyógyszertári Központ támogatásával és kezelésében működő intézmény 1969-től kiállításon is bemutatta anyagát, nemcsak Kecskeméten, hanem szerte az országban. Lóránd Nándor a tárgyak gyarapításán, rendszerezésén túl tudományos kutatómunkát is végzett. A régi épület, amely felújítva hajlékot adott a múzeumnak ban máshol nem találhatók meg, csak Kecskeméten. A két gyűjtemény a város 1810-ben készült térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A „Két évszázad orvos- és gyógyszerésztörténeti emlékei BácsKiskun megyében" c. kiállí-i tás 5 helyiségben látható. Ezekből 4 terem a gyógyszerészet. 1 pedig az orvostörténet múltját mutatja be. A A kecskeméti Szentháromság patika XVIII. századi bútorai Réthy Aladár, az orvostörténeti gyűjtemény megalapítója, szintén csak BácsKiskun megye területére koncentrálva végezte gyűjtőmunkáját. Mégis, országos szakmúzeumi szempontból is kiemelkedő jelentőségű munkásságának eredménye, hiszen — a gyűjtők figyelmét elkerülve — a 20. század első felében használt orvosi műszerek az országgyógyszerészeti egység szerkezeti felépítése a gyógyszerészi munka logikáját követi, amely évszázadokon keresztül a gyógyszerkészítést és a gyógyszerárusítást foglalta magában. A termékeken végighaladva nyomon követhetjük, hogy miként készültek a régi gyógyszerformák, milyen edényekben tárolták őket, végül eljutunk az officánhoz, a kecskeméti Szentháromság patika berendezéséhez. A mai Bács-Kiskun megye területén az első patika Kecskeméten működött 1746-itól Vághi György orvos házipatikájaként, majd 1766-tól Slzentháromság néven ez lett a város első nyilvános gyógyszertára. A patika helye a 18. században valószínűleg a Nagytemplom mögötti Óbesterház közelében lehetett. Első patikusa Falt Antal iglói születésű gyógyszerész volt, aki tanulmányait Brünnben. Znaimban és Esztergomban végezte. Vághi György házipatikájának néhány eredeti dokumentumát a kecskeméti levéltár őrzi. Ezeken kívül látható a kézipatika apácaráccsal borított festett paraszt-barokk bútora is, amely különleges szerkezete révén egyedülálló a 18. századi magyar patikabútorok körében. Az orvostörténeti egység a borbélysebészek, bábák tevékenységétől kezdődően kíséri végig a gyógyítás múltját a kórházak megalakulásáig, s megismerkedhetnek az utóbbi kétszáz év itt használt orvosi eszközvilágával is. A bejárattal szemben a kecskeméti Mátyás Király Gyógyszertár 1906-ban készült fényképének az egész falat eltakaró másolata látható. Előtte áll a hartai patika kis táraasztala orvosságos üvegekkel és dobo-> zokkal berendezve, tetején működő National kasszával. Homokóra, szecessziós receptirópult és eredeti gyógyszerreklámokból, szignaturákból, hirdetésekből össze-, állított fotomontázs díszíti a többi szabad felületet. Kiállítás a Nemzeti Galériában Főúri ösgalériák, családi arcképek Három intézmény — a Nemzeti Galéria, a Nemzeti zérlő II. Rákóczi Ferenc családi gyűjteményekből szárrmio-rr% lnón<má^ni,t látlhatifl szeptember 4-ig látogatható — a XVIII. századi egységben a Károlviak. Esterházy-