Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1007-2008

16 g Kő-halo

m /97,7 m/: Erősen roncsolt halom Kunhegyes legdélibb részen, a BánhalmaHalastó ás a Nagykunsági Főcsatorna II* között. A Bánhalma központból a Halastóhoz vezető műúttól É-ra, közvetlenül az ut mellett fekszik. A halom DK-i. oldalát már az utépitás idején megbontották, homokos-lösz anyagát töltésnek elhordták. É-i része az omlitett csatornaásásnak esett áldozatául. Csúcsán, amely gázosán benőtt rész, magassági jegy található. Különösen a Lycium barbarum /ördögcérna/ bozótjai fedik a halomoldalakat, a leszakadások peremeit. A még el nem gyomosodott részeken sürü Agropyron pectinatum /taréjos buzafü/, Kochia prostrata /heverő seprőfü/ között még néhány igen értékes Stipa capillata /kunkorgó árvalányhaj/ tő is megtalálható. Jelenlegi is

mereteink szerint ez a hely a legdélibb e

lőfordu

lása, a Na, ,

/kuns ár-vidék keleti peremén, a Stipa capillata-nak. (

^Madarasi határha.lo

m /Hegyes halom/ /95>1 m/: A 34. sz. közút Kunhegyes-Kunmadaras közötti szakán, közvetlenül a müut- mellett, a tomajmonostorai-kunmadarasi határon emelkedik. Neve is erre utaló A halom D-i részét az utépités során levágták. Megmaradt fotömege még igy is impozáns látványt nyújt. Sajnos a halmot boritó akácos mind a tájképi értékét, mint pedig a halmot boritó löszgyepvogotació gyomositásával annak botanikai jelentőségét erősen rontja. Az akácos aljnövényzetét sürü csalános és a regadós galaj /Galium aparina/ képezi. Ennek ellenére az akácmentes foltokon virul a löszgyepnövényzet: Stipa capillata, Marrubium peregrinum, Phlomis tuberosa , Agropyron pectinatum. és Kochia prostrata foltjaival. (fö)

Törökbori-halo

m /91,1 m/: Karcag és Kunhegyes határán, az É-D-i irányú egykori földút /hajtóut/ mellett fekszik oz a csaknem szabályos alakú halom. Kár, hogy.a K-i oldalát még a hajdani ut kialakitás során /pedig ez földút!/ bevágták.