Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1007-2008

14 Ve rme s -hal om: Karcag DNy-i határrászán, a Tarattyu úttól D-re, sziki legelőkkel övezve, a Magyar-Bolgár Mg-Tsz juhászatához közel fekszik ez a természetes alapú /infúziós löszlaponyag/ alacsony halom. Nevét feltehetően a hajdani csikvermekrol kapta. A Nagykunság mocsaras vidékén a csikászathoz kapcsolódóan gyakoriak voltak a csikvermek* Erre utal a gyakori vermes-hát, vermes -halom elnevezés is. 4./ Roncsolt, vagy nagyrészt olhordott halmok, de jelentős botanikai értékké^. @

Ágota halo

m /92,4 m/: Karcag he,tárában, a Nagykunság-vidék legkeletibb részén fekszik a Hortobágy-Berettyó főcsatorna jobb oldali töltésén kivül. Tőszomszédságában állott az 1950-os években lebontott Ágotacsárda. A halomtól D-re, kb. 100 m-re attól áll még ma is egy roskatag fohid, amelyen egykor fontos átkelőhely volt a Hortobágy-folyón. Itt vezetett át a Nádudvar irányába a debreceni országút. /Ezen az uton haladt Kossuth Lajos is, amikor a kormány 1849 tavaszán Debrecenbe költözött./ A halom nagykiterjedésű, de a többszöri földmunkák miatt eredeti formáját elvesztette. A K-i részét a töltés épitás során levágták, itt most ut vezet keresztül. Csúcsán magassági jegy. A halom tetejét, K-i és D-i oldalát akác erdő fedi. Az É-i oldalon, a jelentős háboritás ellenére értékes löszgyepmaradványek találhatók, Salvia nemorosa /ligeti zsálya/, Marrubium peregri• num /fehér pemetefű/, s a még értékesebb Phlomis tuberosa /macskahere/ foltjaival, ^i Gergely-halo

m /93,8 m/s Tipikus határhalom a karcagi, kunhogyesi és a kunmadarasi határ találkozásánál. A környék legjelentősebb halma volt 1982-ig. Ekkor valamelyik /?!/ tsz a halom K-i, DK-i részét megbontotta',