Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1007-2008

10 (Jt) Szalai halo

m /91,5 m/: Turkeve DNy-i határában, a Turkeve-mezőtúri ut mellett, közvetlenül a Nagykunsági Főcsatorna közúti hidjánál fekszik. Csúcsáig szántják. A magassági jegy környékét sürü gyomtársulás boritja. Lábánál egykor tanya állott, amelynek romtörmelákei ma is megtalálhatók. (Zj)T

ereh-halo

m /92,0 m/: /Csudabalai halom, Nagy-halom, Várhalom, Tányérsipkás-halom/ < Az egyik legkülönösebb halma a térségnek. Magassága is impozáns, de még ennél is szembetűnőbb igen nagy alapterülete ás csaknem vizszintes, nagy lapos teteje. Környékét az 1970-es években még gyep övezte, a gyep ma már csak a halmot boritja; tövéig szántják. Valójában ikerhalomról van szó, mivel a nagyhalommal szemben egy jóvalta kisebb, teljesen szántott, de szabályos alakú kis halom helyezkedik el. A két halmot egymástól egykor egy kb. 100 m széles folyóvölgy választotta el. /A kiszáradt meder ma is jól felimserhető; az 1970-es évek végéig itt haladt a Turkeve-gyomai földút egy szakasza./ Kár, hogy a nagy halmot az 1970-es évc-kben nagy munkagé pekkel megtaposták /többször katonai alakulat is települt a halomra/ ; a bolygatást csak tetézte a D-i oldalra telepitett akácos. A halom lábánál állott Tányérsipkás Debreczei Ferenc tanyája, igy az egykori jószágtartás is degradálta a halmot boritó ősgyepvegetációt„ /A halom, egyik neve, a Tányérsipkás elnevezés a tanyatulajdonos rag ad ványn evéből származik; tányérsipkás - katonatiszt a Horthy hadseregben./ A halomnak ma már sajno

s bot

anikai jelentősébe nincs, annál érdekesebbek és értékesebbek rér.észeti értékei

. A nagyhalom tetején 1985-ben ásatás kezdődött a Damjanioh Müzeum szakemberének irányításával. Az eredmény: igen jelentős bronzkori telephely felt

árás

a. /A munkát a jövőben is folytatni kivonják./